Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Vízmosáskötő munkálatok. Irta: Tavy Lajos
Vízmosáskötő munkálatok. Irta: Tavi] Lajos. A vízmosások megkötése a kultúrmérnöki tevékenység egyik számottevő ága. Bár különböző kormányintézkedések a vízmosáskötési teendők javarészét fokozatosan az erdészeti szolgálat körébe utalták és törvényes jogalapjukat az erdőtörvény keretébe iktatták, a nagyobb- szabású vízmosáskötő munkálatokat a dolog természeténél fogva ma is a kultúrmérnöki hivatalok végzik. Sőt 1931-től kezdve a földművelésügyi tárca vízügyi szolgálatának címe alatt felvett költségvetési hitel évről-évre szerény, de rendszeres állami támogatásban részesíti a kultúrmérnökök vízmosáskötő munkálatait. Az elkopárosodás és vízmosások keletkezése többszörös károk okozója. A növényzet, de különösen az erdők kipusztításával a csapadékvizek lefolyását semmi sem mérsékli többé. Sem a lombozat nem párologtatja el a csapadékot, sem pedig a szivacsszerűen működő avaralom nem nyeli el. Ennek következtében a talaj csapadékvisszatartó képessége megszűnik és a keletkező árvizek nagyobb méretüekké és rohamosabbakká válnak. A vízlefolyás meggyorsulásával a termőtalaj lesodródik, a hegyoldalak terméketlenné lesznek és a mezőgazdasági hasznosítás számára elvesznek. A rohamosan terjedő szakadékok utakat, hidakat, épületeket, belsőségeket veszélyeztetnek fennállásukban, a közlekedést megakadályozzák, sőt életveszedelmet is okozhatnak. A vízmosásokból kikerülő nagy hordaléktömeg a befogadó vízfolyás medrét feltölti s ezzel árvizek okozója lesz a fővölgyben. Ott az árteret is eliszaposítja és a mezőgazdasági művelésre azt is alkalmatlanná teszi. Az elkopárosodás és vízmosások keletkezésének megakadályozása, vagyis a bajok gyökerének a megfogása, általában véve erdészeti feladat. A vízmosások továbbterjedése elleni védekezés, vagyis a már meglévő bajok orvoslása már nagyobbrészt mezőgazdasági és főleg vízszabályozási kérdés, és így a kultiírmérnökök feladatkörébe vág, mert a folyóvizek egyensúlyi helyzetét leginkább a vízmosásokból és vadpatakokból hirtelenül beléjük zúduló tekintélyes víztömeg és a nagymennyiségű hordalék bontja meg.
