Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A régi kultúrmérnökségről. Irta: Péch Réla
90 PÉCH BÉLA 1878 január 1-én Kvassay ideiglenesen kinevezett kultúrmérnök, majd 1880 január 1-én a kultúrmérnökség feje lett. A kultúrmérnöki szolgálatot 1879-ben szervezte meg, főleg badeni mintára, állami intézményként. Kvassay mellé Bolla Mihályt, Hervol (Domoszlai) Edét és Barcza Károlyt nevezték ki. A következő években többen, köztük csakhamar Faragó Lipót, Józsa László és mások is követték őket. 1879-től jelent meg az új intézmény első működési «Jelentése» is. De milyen kezdetleges viszonyok közt indult meg működésünk [ A földművelésügyi minisztérium akkor bérházban, a Lánchíddal szemben álló Nákó-ház egy részében (most a Gresham-palota áll a helyén) volt elhelyezve. A harmadik emeleten volt a kultúrmérnökségnek udvarra nyíló helyisége. Üvegajtós előszobácskában ült az irodatiszt. Abból jobb felől nyílt egy egyablakos kis szoba olyan kezdetleges berendezéssel, aminőhöz hasonlót ma már keresve sem tudnánk találni. Ez volt Kvassay szobája. Az előszobából balra nyílt egy háromablakos nagyobb szoba. Abban dolgozott az akkori 8—10 tagra felszapodott egész kultúrmérnökség, — ha itthon volt. Papiroson ugyan Budapestre neveztek ki bennünket, de a valóságban kora tavasszal kimentünk működési területünkre, • «kerületünkébe,1 ahol a legjobb vasúti gócponton, saját zsebünk terhére, lakást béreltünk és onnan utazgattunk szanaszét, ott végeztük szobamunkáinkat és onnan költöztünk be késő ősszel ismét Budapestre. Az ebből eredő nehézségek, majd a rétmesteri iskolának a felállítása rövidesen odavezetett, hogy egy-egy kerület állandó jelleggel telepedett meg Kassán, ill. Sátoraljaújhelyen. A kultúrmérnökség megszervezésénél Kvassay azt tartotta szem előtt, hogy az intézmények értékét tagjaiknak egyéni értéke szabja meg. Ezért kultúrmérnökül csak okleveles mérnököket vett fel és őket is csak akkor véglegesíttette, ha gazdasági szakismeretekben jártasak voltak. Az oklevél megkövetelése akkor újdonság volt. Hiszen a MÁV s a többi vasutak egyáltalán nem követeltek oklevelet mérnökeiktől. De még a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban is többen mérnökösködtek — nem is alacsony állásokban — oklevél nélkül. A gazdasági szakismeretekről mi, legöregebbek, Budapesten tanfolyamot hallgattunk. Az utánunk jöttéknek Magyaróvárott kellett vizsgázniok. Az is elve volt Kvassaynak, hogy a mérnök munkájának ne csak 1 A kultúrmérnöki kerületek szervezése 1880-ban indult meg a következő sorrendben : 1. Szepesség, Abaúj vm. 2. Zagyva- ésSajó-köz. 3. A Bodrog medencéje. 4. A Dunántúl, stb.
