Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

2. A szabályozós előtti Al-Duna földrajzi leírása

3. ábra. A Széchenyi-út és emléktábla a Kazán szorosban (Eredeti fénykép a Vízügyi Múzeum Archívumában) A jobb parton a hegyoldalban a szerb Tekia falucska tűnik fel (953 fkm), a bal parton pedig, valamivel lejjebb — az egész szakasz egyik legnagyobb és legfontosabb helysége: Orsova (954—952 fkm). Korábban Ó-Orsovának nevezték, Ada Kaléh sziget települését pedig Új-Prsovának. Orsova jelentős kereskedelmi központtá vált, vasúttal, hajóállomással, és 1890 óta hajójavító műhellyel. Itt volt 1890—98-ig az Al-Duna-szabályozási munkálatok székhelye, s ma is itt székel a „Vaskapu Vízlépcső" román építési igazgatósága, míg a jugoszlávoké a szemben levő Tekiában van. Orsova keleti szélén ömlik a Dunába a Cserna folyócska, az al-dunai szakasz legnagyobb mellékvize. A Déli-Kárpátok magas hegyei közül (Damogled) igen sok hordalékot hoz magával, amelyet a mederbe lerakva, mederszűkületet idéz elő. A Cserna tonrkolatán túl van az a hely, ahol a szabadságharc leverése után külföldre menekült hazafiak a magyar koronát és koronázási jelvényeket elrejtették. Ezeket 1853-ban találták meg és Bécsbe szállították. A rejtekhelyen pedig 1856-ban kis, nyolcszög alapú, mór stílusú emlékkápolnát építettek, a „Koronakápolnát".