Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

2. A szabályozós előtti Al-Duna földrajzi leírása

A Cserna torkolatán túl, bal felől az Allion hegy kíséri a medret, ameiy idáig megtartja északkeleti rányát. A kiszélesedő meder közepén keletkezett Ada Kaléh szigete. A mintegy 1750 m hosszú és 4—500 m széles sziget török neve „szigetvárat" jelent, s lakossága is török volt. A vízlépcső megépítésével a sziget víz alá került, s ezért lakóit áttelepítették. A sziget 1913-ig névleg a török birodalomhoz tartozott, de lakói területenkívüliséget élveztek: sem adót, sem vámot nem kellett fizetniük, s a férfiak mentesek voltak a katonakötelezettség alól is. Főleg halászatból, idegenforgalomból éltek, s kereskedelemmel — és csempészéssel — foglalkoztak. A sziget a török háborúk idején sokszor cserélt gazdát, míg 1791-ben a szisztovói béke értelmében török kézre jutott. Az 1913. évi balkáni háború után a szigetet Magyarországhoz csatolták, de török jellegét továbbra is megtartotta. Ada Kaléh után a Duna ismét délkeletnek fordul. Valamivel a szigeten túl, Virciorovánál (947 fkm) volt egykor a hármas határpont Magyarország, Románia és Szerbia között. A Magyarország és Románia közti határvonal a Bachna-patak volt. Magyarországi partján épült Vodica nevű telepnek szintén fontos szerepe volt a múlt század harmincas éveiben végzett felmérési és útépítési munkálatok idején. Virciorovától mintegy 3 km-nyire délkeletre kezdődik az Al-Duna legalsó, de legjelentékenyebb és legveszedelmesebb zuhatagos szakasza: a Vaskapu (951—942). A sziklaszakasz titonmészkő vonulata az AHion hegy lábánál kezdődik és 8 km hosszban húzódik a jobb parti Sip szerb községig. 4. ábra. A Vaskapu a szabályozás előtt (Eredeti fénykép a Közlekedési Múzeum gyűjteményében)