Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
A csatornák vizvezető részének az alakja legtöbbször trapézszelvény /16/a ábra/, vagy - ritkábban és főleg nagy csatornáknál - több különböző hajlású rézsű metsződéséből kialakított tört rézsüs sokszögszelvény /16/b ábra/. Görbe vonalú határolásu szelvényeket nagyon ritkán, kivételes esetekben alkalmaznak, bár több földmunkagép számára előnyösebb lenne, mint az egyenes határolásu trapézszelvény. A gyakori kis és közepes vízhozamok és a ritka nagy vízhozamok egyaránt kedvező hidraulikai viszonyok közötti levezetésére egyes esetekben osztott szelvényeket alkalmaznak. /16/c ábra/ A szelvényalak legjellemzőbb adata a m rézsűhajlás. Értéke a talaj minőségétől függ. Nagyobb csatornáknál az állékonysági követelményen alapuló pontos meghatározási módszerét a Talajmechanika tárgyalja. A gyakorlatban a leggyakoribb rézsűhajlás belvízcsatornáknál az 1:1,5. Ennél laposabbat /1:2, esetleg 1:2,5/ alkalmaznak kedvezőtlen szerkezetű kötött talajoknál vagy laza homoktalajnál. Ha a talajmechanikai adottságok még ennél is laposabb rézsű alkalmazását tennék szükségessé, akkor már általában gazdasági szempontból indokolttá válik a talaj állékonyságának egyéb utón /burkolattal vagy más támasztó elemmel/ való biztosítása. Az összehasonlító vizsgálatnál a beruházási költségeken felül számításba kell venni a fenntartási-költségekben mutatkozó különbségeket is. Az utolsórendü csatornák legkisebb méreteit a csatornaszelvények állandóságának követelménye és az alkalmazható gépi technológia szabja meg. 50 cm-nél kisebb mélységű és fe- nékszélességü csatorna építése még akkor sem indokolt, ha hidraulikailag ez elegendő lenne, mivel a kis csatornaméretek arra csábítanak, hogy a beépített műtárgyak mellőzésével a csatorna áttöltésével biztosítsák száraz időben az átjárást jármüvek és munkagépek részére. Az áttöltések helyén bennmaradó "dugók" belvizes helyzetben jelentős elöntéseket okozhatnak. A jelenleg általánosan elterjedt kotrógépek legalább 0,8 m fenékszélességet kivánnak meg. Ennél kisebb fenékszélesség csak kézi munkával vagy különleges célgéppel biztosítható. Tekintve, hogy a kézi munka önköltsége / 30-40 Ft/m-^/ általában négyszerese a kotrómunka költségének /8-10 Ft/nw/, amennyiben megfelelő célgép alkalmazására a csatorna építésénél és fenntartásánál nem számíthatunk, a gazdaságossági szempontok indokolttá tehetik a hidraulikailag elégséges szelvénynél lényegesen nagyobb szelvények kialakítását. A nagyobb szelvény csökkenti a rendszeres fenntartás gyakoriságát és ezzel a fenntartási költségeket is. A kis csatornák építésére és fenntartására alkalmas célgépekkel és a velük kialakítható szelvényméretekkel és szelvényalakkal részletesebben a belvizrendezési munkák kivitelezésének tárgyalása során /3. fejezet/ foglalkozunk. A vizvezető csatornaszelvény-rész alakjának /rézsűhajlásainak/ és minimális méretének megállapítása után kerülhet sor a hidraulikai méretezés utján a hiányzó méretek meghatá43