Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
tot, és ezzel közvetve növeli a belvizhozamot. öntözőcsatornák szivárgási veszteségének számításával az Öntözés és a Hidraulika tárgyak foglalkoznak. A járulékos vizek két utóbbi fajtája általában nem jelentkezik egyidejűleg a csapadék okozta mértékadó belvizhoza- mokkal. Valószinütlen ugyanis a mértékadó árviz és a mértékadó belvizi helyzet időbeli egybeesése, másrészt a fedőréteg telítettségét feltételező belvizi helyzetben az öntözés általában szünetel. A csapadékból eredő és járulékos vizek együttes jelentkezésének valószinüségét esetenként kell mérlegelni. Amennyiben logikai összefüggés nem mutatható ki, közelítésként elfogadható az a gyakorlati összefüggés, hogy a csapadékokból származó Qm mértékadó vízhozamokat a Qj járulékos vizeknek csak felével növelik, illetve a járulékos vizek mértékadó értékéhez a belvizhozam Qk átlagos értéke adódik: qm = Q M vagy qm qk + Qn A két érték közül méretezésre a nagyobbat választják. 2.5 Csatornák keresztszelvényi tervezése, burkolatok A mértékadó vizhozam és a hossz-szelvény tervezésénél meghatározott vizszinesés ismeretében meg lehet tervezni a csatorna keresztszelvényi kialakítását. A keresztszelvény tervezése a csatornaszelvény alakjának és méreteinek meghatározásából áll. A csatornák alakját a talaj állékonysági követelményei és az alkalmazott építéstechnológia szabja meg, mig a csatorna méreteit elsősorban a mértékadó vizhozam adott vizszin- eséssel való levezetésének hidraulikai követelményei határozzák meg, de - az alakhoz hasonlóan - befolyásolják az építéshez felhasználható gépek technológiai követelményei is. 16. ábra Belvizcsatornák vizvezető részének kialakítása a - trapézszelvény; b - tört rézsüs szelvény; c - osztott szelvény 42