Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése

lentkezve az elvezetendő hozamokat növelik, - belvizrendezés szempontjából ezeket a vizeket járulékos vizeknek nevezzük.

a/ A 2-3 m-t meghaladó terepszintkülönbségeket mutató, lazább talajú öblözeteknél az átlagos talajvizszin a mélyebb területeken a felszínig emelkedhet és ezzel a felszini lefolyással egyidejűleg a csatornák által megcsapolt talajviz elvezetése is szükségessé válik. /Lásd 3. ábra/ Itt a belvizrendezés és a korábban tárgyalt lecsapolás feladatai egyidő- ben jelentkezhetnek és a két jelenség /felszini lefolyás, tala jviz-elvezetés/ vízhozamai összegződhetnek. A jelenségek bonyolult volta miatt nem érdemes a mértékadó vizhozam számítását elméleti utón megkísérelni, még ha az elméleti talaj- viz-hidraulika szabatosnak tűnő képletei erre csábitanának is. A különböző vastagságú, ismeretlen rétegződésű altalaj- rétegek szivárgási jellemzőiben annyi bizonytalanság van, hogy megbízható értéket csak tapasztalati adatok, helyszíni mérések alapján remélhetünk.

b/ Árvédelmi töltések mellett húzódó öblözeteknél az elvezetendő vízhozamok meghatározásánál számításba kell venni a vízfolyás magas vízállásainál várható szivárgó és fakadó vizeket.

A szivárgó vizek a töltés testén keresztül jutnak át a belvizöblözetbe, mig a fakadó vizek az altalaj áteresztőbb rétegein keresztül jutnak a vizzáró fedőréteg alá és azon átszivárogva, illetve azt áttörve okoznak elöntéseket. A jelenséget okozó vizszintkülönbségek értékét és tartósságát a vízfolyáson mért vízállásokból általában ismerjük, a töltések épitése során végzett talajmechanikai feltárások a talaj rétegződéséről és talaj fizikai jellemzőiről már több adatot szolgáltatnak, igy ebben az esetben tájékoztató értékek számítására már sikerrel alkalmazhatók a Hidraulika tárgy keretében megismert eljárások.

Közelítésképpen a szivárgó és fakadó viz együttes értéke becsülhető a

Q = 06 H L 1/s

képletből, ahol

H - a tartós árvizszint magassága a szivárgást megindító viz- szint /általában a töltésláb szintje/ fölött, m-ben,

L - a vizsgált szakasz hossza km-ben,

06 - értékei pedig

homokos talajnál 45-60 1/s.km.m

közepesen kötött talajnál 30-35 "

kötött talajnál 10-15 "

c/ öntözőcsatornák elszivárgó vize részben közvetlenül is megjelenhet a felszini belvizcsatornahálózatban /ha az öntözőcsatornával párhuzamosan belvizcsatorna, vagy a szivárgó vizek felfogására létesített övcsatorna húzódik/, részben a környezet talajvizének emelésével, a fedőréteg nedvesség- tartalmának növelésével módosítja a természetes talajállapo41