Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
ahol Vf - a lefolyó vizmennyiség /a belvizhullám volumene/ Vcs - hF a területre hullott csapadékmennyiség /a "lefolyási hányad" kifejezés helyett a gyakorlatban, de szakiro dalomban is még elterjedten alkalmazzák a "lefolyási tényező kifejezést; szabatosan ez az utóbbi az évi átlagos lefolyás és évi átlagos csapadék hányadát- L/C - jelenti, és igy az egyes belvizhullámokra meghatározott, változó értéktől eltér/ . A lefolyási hányad közvetlen méréssel vagy számítással határozható meg. Számítására számos eljárás ismeretes, melyek egymástól általában jelentősen eltérő eredményeket adnak. Már ez is arra mutat, hogy a lefolyási hányad egyértelműen nehezen határozható meg. A lefolyási hányad ugyanis nem csak a terület viszonylag állandó természetföldrajzi jellemzőitől függ, hanem jelentősen befolyásolja a pillanatnyi talajállapot /víztartalom, fagy/ és igy még egy és ugyanazon csapadék időtartama alatt is jelentősen változik. A lefolyás értékének a csapadékból való számítására tehát még közelítőleg is csak akkor használható fel, ha minden egyes csapadékot a pillanatnyi időjárási helyzet és talajállapot alapján hozzá tartozó egyedi lefolyási tényezővel szorzunk m jc,. Az 1951-53. években hazánk belvizöblözeteire elvégezték az 1901-1950. csapadékadatok alapján a feltételezett lafo- lyási értékek számítását és az igy kapott adathalmaz statisz tikai elemzése alapján a lefolyás előfordulási valószinüségé nek becslését. A számításra az alábbi képletet használták fel: ahol h* - egy adott belvizgyüjtő terület számított napi lefolyása mm-ben, h. - az adott belvizgyüjtő területre hullott átlagos napi csapadék mm-ben,- az adott vizgyüjtőterületen a vizsgált csapadék időpontjában feltételezett lefolyási hányad. /A hf lefolyási értéket a szakirodalom egyes esetekben "redukált vagy hatékony csapadék"-nak nevezi/. A feldolgozáshoz előbb a területekre átlagolt csapadék értékeket kell meghatározni. Ehhez két előkészítő műveletre van szükség:- az eső és hó alakjában lehullott csapadékot homogénné kell tenni oly módon, hogy a havat az olvadása idejében jelentkező hólével kell helyettesíteni,- az egyes csapadékmérő állomások közvetlen eső és hóié adatai helyett a vizsgált vizgyüjtőterületre, belvizöblözet- re vonatkoztatott területi csapadékátlaggal kell számolni. A lefolyást okozó hóié napi mennyiségét a hótakaró viz- értékének csökkenése alapján lehet meghatározni. A hótakaró 30
