Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
vastagságát közvetlen észlelésekből, térfogatsúlyát a havas időszak alatt eső csapadékmennyiség és hőmérséklet egyidejű figyelembevételével lehet megállapítani. A hóréteg egyik napról a másikra bekövetkező vizérték csökkenése a hóréteg alatti talajon jelentkező - és a hómentes talajon jelentkező csapadékkal egyenértékű - hóié, azaz h o T. 1 i+1 P+C ahol , T\+^ - az i. illetve (i+1) -ik napon a hóréteg víztartalma T = V . T , V - a hóréteg vastagsága, T - a hóréteg sűrűsége, P - a napi párolgás, ami a hóolvadás időszakában jelentéktelen, napi 0,2-0,4 mm-t tesz ki, C - az eső alakjában leesett csapadék. A terület átlagos csapadékának meghatározására több módszer ismeretes. Itt - az eredmény várható pontosságának megfelelően - a legcélszerűbb a megfelelően választott állomásokon mért, illetve számított egyidejű csapadék, illetve hóié adatok egyszerű számtani átlagának meghatározása. Az egyes csapadék, illetve hóié adatokhoz tartozó egyedi lefolyási hányad meghatározása az alábbi lépésekben történt:- a vízgyűjtőterületek évi átlagos lefolyási hányadának meghatározása a terület domborzati, talajtani és növénybori- tottsági adottságai alapján;- a havi átlagos lefolyási hányadok meghatározása az évi átlagértékből október-május hónapokra tapasztalati arányszámok alapján;- a havi átlagos lefolyási hányadok módosítása a megelőző talajtelitettség és az esetleges talaj fagy miatt. Az átlagos lefolyási hányad Kenessey Béla javaslatára a befolyásoló tényezőknek megfelelő összetevőkből állítható össze, azaz oC = + ex, 2 + aC3 ahol 00^ - a domborzati viszonyoktól, (X2 - a talajviszonyoktól és <X2 - a növényboritottságtól függő összetevő. Az egyes összetevők meghatározására Kenessey adatait korszerűsítve Salamin Pál az alábbi értékeket adta meg. A lejtési viszonyokat kifejező ^ összetevő:- sik és enyhe lejtésű területen /10 m-nél kisebb szintkülönbségeknél/ 0,00
