Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
Hazai belvízrendszereink jelenlegi átlagos fajlagos ki- épitettsége 22,5 1/s km2 /az egyes részöblözetekben kb. 10 és 50 1/s km2 között változik/. A távlati átlagos kiépités kb.40 1/s km2 les^20-80 1/s km2/. A viszonylag kis változási tartomány lehetővé teszi a vízgyűjtőterület adottságai /talaj, domborzat és növényzeti viszonyok, kultúra értéke, öntözött terület aránya/ alapján a mértékadó fajlagos vizszál- litás becsléssel való meghatározását. V. táblázat Síkvidéki vizgyüjtő tipusok talaj- és esésjellemzői A vizgyüjtő terület Talajvíz helyzete Jele talajának felszínének jellege minősége jellege átlagos esése . %o 0 Középkötött vályok homokos vályog agyagos vályog sik sik 0,05-0,20 magas r kötött szikes agyagos vályog agyag sik 0,05-0,20 magas S tőzeges tőzeg kotu sik 0,05-0,20 magas t laza homok kavics kissé lejtős 0,50 mély $ középkötött vályog homokos vályog agyagos vályog kissé lejtős 0,50 mély 2.422. A determinisztikus módszerek A számítási módszerek másik csoportját a determinisztikus módszerek alkotják, melyek a vízhozamot a lefolyásképződés folyamatának okozati vizsgálatával azokból a tényezőkből számítják, amelyek a lefolyás értékét a folyamatban meghatározzák /determinálják/. A lefolyást meghatározó tényezők közül a legfontosabb és legjobban kezelhető elem a csapadék, amire vonatkozóan megfelelő pontosságú, hosszú adatsorok állnak rendelkezésre. 28
