Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
kell venni, hogy a mértékadó vizhozam milyen gyakorisággal jelentkezik, a belvizhullámok közötti időszakokban a mederben van-e viz, vagy kiszárad és begyepesedik, stb. Legcélszerűbb a területen lévő, hasonló méretű csatornák állapotfelvételeinek mérlegeléséből vagy a nagyobb esésű szakaszok helyszíni felülvizsgálatából megállapítani, hogy a nagyobb esés okozott-e káros mederkimosódást vagy az alatta lévő szakaszon hordalékfelhalmozódást. Gyakorlati tapasztalatok szerint kötött talajú területeken kisebb csatornáknál a 2-3 %o, nagyobb csatornáknál az l%o esés még megengedhető. Homokos, különösen finom szemű homokos csatornáknál ennek csak a fele engedhető meg. Kerülni kell a csatorna vizszinének betervezésénél a gyakori és hirtelen eséstöréseket, mert ezeken a helyeken gyakoriak a mederelfajulások /hirtelen eséscsökkenésnél feliszapolódások, esésnövekedésnél kimosások/. A keresztszelvények tervezése során határozzuk meg a vízmélységet és ezt a vizszinből levonva berajzolhatjuk a fenékvonalat. Ezzel fejeződik be a hossz-szelvény végleges tervezése. A tervezésnek ebben a szakaszában még az eredeti betervezett vizszinvonalak is változhatnak, ezért erre a keresztszelvények tervezésének tárgyalása után még visszatérünk. 2.4 Mértékadó levezetendő' belvizmennyiség meghatározása A csatornák további tervezéséhez, a keresztszelvény méreteinek meghatározásához már elengedhetetlen a tervezett szakaszon levezetendő vizhozam ismerete. A síkvidéki vízrendezés alapelveinek tárgyalása során már említettük, hogy ezt a vízhozamot a dombvidéki vízrendezéssel ellentétben a természetföldrajzi adottságok nem határozzák meg egyértelműen, hanem azok figyelembevételével műszaki és gazdasági mérlegelés alapján kell felvenni. A mértékadó vizhozam meghatározására több módszer ismeretes. Ezek közül egyeseknek inkább csak történelmi érdekességük van, több módszert azonban jelenleg is egyidejűleg alkalmaznak, ami arra mutat, hogy ezen a téren még nem alakult ki végleges, egyértelmű módszer a tervezési alapadatok meghatározására. A módszereket a rendelkezésre álló adatok szerint két nagyobb csoportba sorolhatjuk: 2.41. közvetlen mért vizhozamadatok felhasználásán alapuló módszerek 2.42. egyéb mért adatokból való számításon alapuló módszerek 23
