Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
2.41. A közvetlen mért vizhozamadatokra támaszkodó tervezés alkalmazási lehetősége meglehetősen korlátozott. A hosszabb időre visszanyúló vizhozamadatsorok sikvidéki vízrendszereknél meglehetősen ritkák. Gravitációs rendszereknél a vízállás észlelésekre nem lehet támaszkodni, mivel a kis esés miatt általában nincs egyértelmű összefüggés a vizállás és vizhozamadatok között. Az egyes csatornák vízállásának egy- másrahatása, műtárgyak duzzasztó hatása, a növényzet és a jég lényegesen jobban befolyásolja a vízhozamot, mint a nagyobb esésű természetes vízfolyásoknál. Megbízhatóbb vizho- zamadatsorra csak szivattyús belvízrendszereknél számíthatunk, ahol a szivattyútelep üzemnaplója lehetőséget nyújt az átemelt vízhozamok korlátozott pontosságú meghatározására. A legmegbizhatóbb vizhozamadatsor sem alkalmas azonban arra, hogy - természetes vízfolyásokhoz hasonlóan - közvetlen statisztikai feldolgozás utján határozzuk meg a meghatározott előfordulási valószinüségü mértékadó értékeket. Az adott meteorológiai helyzethez egy adott csatornaszelvényl <?n tartozó belvizhullám ugyanis a csatornahálózat kiépítési fokától függ, a csatornák bővítésénél tehát a jövőben az észlelttől lényegesen eltérő vizhozamviszot *ok várhatók. A csatornák kiépítésével összefügg az elöntések nagysága és időtartama. Az elöntések tározó hatása a belvizhullámot el.lapo- sitja, széthúzza, az elöntések felületéről bekövetkező veszteségek a teljes levonuló vízmennyiséget is csökkentik. Az észlelt adatok igy mindig befolyásolt értékeknek tekintendők. Az elöntések nagyságának és időben való változásának ismeretében meghatározhatók azok a "redukált belvizhul- lámok", melyek a rendszer elméletileg teljes kiépítéséhez tartoztak volna. Ilyen módon határozta meg Kienitz Gábor a Hortobágy-Berettyón mért vízhozamokból a Tiszántúli belviz- öblözetek teljes kiépítéséhez tartozó elméleti belvizhozama- it 19. ábra/ és ezekből elméleti utón a meghatározott kötöttségek /tavaszi elöntések 10 %-os valószinüségü időtartamának 14 napban való korlátozása/ alapján az öblözetek mértékadó fajlagos belvizhozam értékeit. A számítások rendkívül munkaigényesek és a hosszú időre visszanyúló vizhozamészleléseken kivül az elöntésekre vonatkozó megbízható adatokat kívánnak. Az említett eseten kivül hazánkban kevés ilyan lehetőség van, ezért a mért adatokra épitett statisztikai vizsgálatok ritkán alkalmazhatók. A mért vizhozamadatok inkább az egyéb jellemzőkből számított értékek ellenőrzésére használhatók fel. Erre a célra már rövid és nem összefüggő adatsorok is felhasználhatók. 24
