Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
tudunk beiktatni. /Ha ez nem oldható meg, gyakran gazdaságos lehet a tározó szivattyús töltése vagy üritése is/. A csatornák vonalvezetésének a lehetőség szerint alkalmazkodni kell a meglévő létesítményekhez. Kisebb - üzemen belüli - csatornák helyszinrajzi elrendezését szorosan össze kell hangolni a táblásitással. Nagyobb csatornákkal főleg a burkolt utak és vasutak vonalához kell alkalmazkodni. Egy- egy műtárgy egyrészt költséges létesítmény /beruházási költsége többszáz méter csatorna építésével lehet egyenértékű/, másrészt üzemeltetési nehézségeket is okozhat, ezért kerülni kell a műtárgyak túl sürü épitését. Az utak és vasutak töltései síkvidéki területeken többnyire mesterséges vízválasztót alkotnak. Uj csatornák vonalvezetésének tervezésénél szá mitásba kell venni az elektromos vezetékek, kábelek, gáz táv vezetékek stb. keresztezésének esetenként változó követelményeit is. A csatorna vonalozásával lehetőség szerint kerülni kell a kedvezőtlen talaj adottságú területeket. Belvízcsatornáknál ebből a szempontból a folyós homoktalajok a legveszélyesebbek, amelyek szinte megoldhatatlan fenntartási problémákat okozhatnak és káros hatásaik általában csak költséges különleges mederbiztositó munkákkal háríthatok el. Kedvezőtlen ta lajféleségnek számit a tőzeg és a folyósodásra hajlamos szikes agyagtalaj is. Gyakran csupán az épités alatti könnyebbség indokolttá teheti, hogy a csatornát az elvizenyősödött mélyvonulat szélén 20-30 cm-el magasabb szinten vezessük. A viztelenitéshez szükséges csatornavizszin előállításához ugyan ebben az eset ben valamivel több földmunka szükséges, ezt azonban a kedvezőbb munkakörülmények bőségesen ellensúlyozhatják. 2.3 Csatornahálózat hossz-szelvényi tervezése A csatornahálózat tervezésének következő lépéseként az egyes csatornák vonalán milliméterpapirra fel kell rakni a terephossz-szelvényt. A terepszinteket vagy rétegvonalas helyszinrajzról, vagy a csatornák nyomvonalán általában 50 m-ként mért pontok adataiból állapítják meg. Ha a tervezett csatorna vonalán már meglévő csatorna vagy árok van, akkor a hossz-szelvényre a meglévő csatorna geodéziai mérésekkel meghatározott keresztszelvényei alapján általában a meglévő fenékszintet és a depóniákon kivül eső természetes terepszin tét kell feltüntetni. Egyes esetekben szükség lehet az ösz- szefüggő jobb és baloldali depóniaszintek feltüntetésére is. A csatorna tervezését a hossz-szelvényben mindig a viz- szint felvételével kezdjük meg. A vizszint megválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. A csatornának be kell fogadnia a mellette lévő terepen összegyűlő vizeket és a mellékcsatornák vizeit. A tervezést mindig az utoisórendő mellékcsatornák tervezésével 19
