Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
kell kezdeni, mivel gyakori eset, hogy a mellékcsatornák melletti mélyebb terepszintek viztelenitése a betorkolás helyén jóval a terepszint alatti visszintet kiván. Ha az utolsórendü csatornák tervezése nem képezi a feladat tárgyát, rétegvonalas helyszinrajz alapján akkor is meg kell becsülnünk, hogy a tervezett csatorna nyomvonalától távolabb eső területek viztelenitése az adott csatornaszakaszon milyen szint előfordulását engedi meg. A mellékcsatornák részletes vagy becslésszerü vizsgálata alapján a tervezett csatorna hossz-szelvényében a terepszinteken kivül a mellékcsatornák által megkivánt szintértékek állnak rendelkezésre /7. ábra/. A csatorna vizszintjét úgy kell betervezni, hogy az mindenhol a megkivánt biztonsági mérettel /b/ a terepszint alatt maradjon és egyúttal a mellékcsatornák megkivánt szintje alá essen, hogy azok vizét befogadhassa. A "biztonsági méret" szokásos értéke 30-50 cm. Lényegében nem számit tényleges biztonságnak. Értékét több tényező mérlegelésével határozhatjuk meg:- ahhoz, hogy a felszini viz a csatorna melletti közel vízszintes terepről a te- repfelszinen vagy kis árkokban levonulhasson, a viznek meghatározott esésre van szüksége, erre kell a terep esésviszonyaitól függően 10-20 cm-t tartalékolni; a csatorna feliszapolódása közvetlen az épités után megkezdődik, pedig a csatornának nemcsak a műszaki átadás időpontjában, hanem még a 3-5 évenként bekövetkező rendszeres fenntartási medertisztitást megelőző időszakban is vezetnie kell a mértékadó hozamot; számolni kell a meder vizszállitóképességének a mederérdesség változásaiból eredő időszakos csökkenésével. Vizszint beszerkesztése belvízcsatorna hossz-szelvényébe Az első két szempont miatt viszonylag nagyobb esésű terepen és mederben a biztonsági méret kisebb lehet, sőt esetleg teljesen elhagyható, mig kisebb esésű terep és meder- viszonyok esetén a felső határt /50-60 cm/ kell választanunk. 2. A tervezésnél gyakori eset, hogy egy-egy kiugróan alacsony tereppont vagy alacsonyan levő mellékcsatorna csatlakozási szint a teljes csatornaszakasz jelentős süllyesztését kívánná meg /8/a és 8/b ábra/. Ilyen esetekben egyedi vizsgálattal kell eldönteni, hogy érdemes-e az egyetlen pont miatt a teljes csatornaszakaszra kiható változtatás végezni. 20
