Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása

81- közepest- és jó talajadottságokkal rendelkező üzemekre, valamint - kis /10 % alatt/- közepes /10-25 %/- és nagy /25 % felett/ öntözött területi aránynyal rendelkező üzemcsoportokra. A vizsgálat során minden e- setbena lineáris közelítést alkalmaztuk.

A számítások eredményeként kapott mutatók néhány igen érdekes következtetés levonását teszik lehetővé amellett, hogy nagyban elősegítik az öntöző gazdálkodás eredményességi problémáinak közelebbi megismerését.

1. A növénytermelés termelési értékének növekedését öntözött viszonyok között leginkább az öntözéssel együtt mutatkozó nagyobb forgóeszközfelhasználás, s ezen belül is elsősorban a nagyobb adagu istálló- és műtrágyák segitik elő.

2. A belterjességi fok, az intenzivebb gazdálkodás, öntözött körülmények esetén jelentősen érezteti hatását a növény- termesztés produktivitásában, tehát ennek ésszerű megválasztása, illetve módosítása nagyban növelheti az öntöző gazdálkodás eredmenyességét.

3. Csupán az öntözésnek a kapcsolata a törmelési értékekkel nem mondható kielégítőnek. Az előbbi két pontban említetteken kivül az egyéb szükséges feltételek hiánya ma még sok esetben akadályát képezi a valóban eredményes öntözőgazdálkodás létrejöttének.

Az egyes /legfőbb/ termelési tényezők az alábbi kombinációban mutatják a legkedvezőbb hatást a növénytermesztés termelési értékére:- A talaj-minőség hatása a legrosszabb talajokon gazdálkodó és a legmagasabb öntözött területi aránnyal rendelkező üzemekben érződik leginkább az eredményességben.