Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása
82 Az állóeszközellátottság szerepe a legrosszabb talajon és a legkisebb öntözött területi aránynál, tehát általában is a legalacsonyabb termelési szinvonalon álló üzemekben a legnagyobb, ha a gazdálkodás eredményességét nézzük. A forgóeszközellátottság különösen közepes talajminőség és közepes öntözött területi aránynál válik döntő tényezővé, amiből egyenesen következik, hogy a közepes eredményesség javuláshoz egyidejű meglétük nélkülözhetetlen. A belterjesség, vagyis a gazdálkodás színvonalának összetettebb magasabb rendű szakaszát jelentő állapot különösen a legjobb talajviszonyok közepette és legmagasabb öntözött területi aránynál hat döntő mértékben az eredményességre, mintegy jelezve, hogy egyéb természeti és termelési tényezők tartalékai kimerülőben vannak. Az öntözés nélkül termelő ágazatok színvonala a legjobb talajokon és a legkisebb mértékű öntözést folytató üzemekben hat leginkább az öntöző üzem eredményességére. Az öntözéssel termelő ágazatok színvonala az előbbi fordítottjaként a legrosszabb földminőséggel és legmagasabb öntözött területi aránnyal rendelkező üzemekben játszik leginkább szerepet az üzemi eredményesség javulását illetően, vagyis ilyen esetekben az üzemi tartalékokat elsősorban az öntözött ágazatokra kell koncentrálni. Az öntözött terület aránya a legrosszabb talajokon legkisebb mérvű öntözéssel gazdálkodó üzemekben döntő tényező, s helyes megválasztása a legnagyobb hatással van az öntöző üzem eredményességére. A termelési szerkezet alapján kimunkált intenzitás a legrosszabb minőségű földeken legnagyobb arányú öntözött területtel gazdálkodó üzemekben érezteti leginkább hatását az üzem eredményességére, ami arra fi
