Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Oroszlány István vitaindító előadása: Mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok a csatornázott folyók völgyében

51

Ebből következik, hogy az öntözés sóforgalmi hatása többnyire elsősorban a talajvíz viszonyok befolyásolásán keresztül érvényesül. A talajvizszint szabályozásának tehát a szikesedési folyamatok megelőzése szempontjából döntő jelentősége ván.

Sajnos az öntözés közvetlen vagy közvetett hatásának e- redmónyeképpen másodlagos szikesedési folyamatok a Magyar Alföld egyes területein is bekövetkeztek. A Tisza-I. Öntöző- rendszer hatásterületén - mint ez a 2.ábrából látható - mintegy 120.000 ha-t érintettek a káros talajképződési folyamatok, a másodlagos láposodás /kb. 6.000 ha/, másodlagos szi- kesedés /kb. 100.000 ha/, illetve e folyamatok összefonódása /kb. 14.000 ha/. Az adatok azt bizonyítják, hogy a másodlagos szikesedés reális veszély a Magyar Alföldön. Ezt szem előtt tartva, az uj tiszai öntözőrendszerek tervezését és létesítését már sokoldalú tudományos vizsgálat és felmérés előzte meg, igy természetesen részletes talajtani kutatás, talaj- vizsgálatok és talajtérképezés is.

Az öntözés talajtani lehetőségei és feltételei, valamint az öntözés hatására bekövetkezhető másodlagos sófelhalmozpdási és szikesedési folyamatok előrejelzése a Magyar Alföldön.

Az előrejelzési rendszer négy fő lépése a következő:

1.

Az eredményes öntözés általános lehetőségei talajtani szempontból a Magyar Alföldön.

Mivel az öntözés nemcsak közvetlenül az öntözött területre, hanem közvetve a szomszédos területekre is hat, annak integrált összhatását nem elegendő egy-egy öntözött táblán, öntöző gazdaságban vagy öntözőfürt területén vizsgálni, hanem az elemzésnek az egész öntözőrendszer területére ki kell terjednie .