Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Oroszlány István vitaindító előadása: Mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok a csatornázott folyók völgyében
52 Első lépésként a szóbanforgó terület természeti viszonyait tanulmányoztuk és az alábbi 1:100.000 léptékű térképeket szerkesztettük meg, illetve adaptáltuk: /a/ Genetikus talajtérkép /talajtípus és altipus/ /b/ A talajvizszint átlagos terepalatti mélysége /m/ /c/ A talajvizszint minimális terepalatti mélysége /m/ /d/ A talajvizszint maximális terepalatti mélysége /m/ /e/ A talajviz kémiai összetétele /az uralkodó anionok és kationok szerinti viztipus/. Pelhasználtuk továbbá az alábbiakat: /a/ A talajvizszint tengerszintfeletti magassága /1:400.000 léptékű térkép/ /b/ Magyarország talajainak vi?gazdálkodási tulajdonságai /l:500.000 léptékű térkép/. /c/ Magyarország geológiai térképe /1:200.000 léptékben/ /d/ A talajvizszint ingadozása /területen előforduló több mint 400, hosszú idősoru megfigyeléssel rendelkező VTTUKI ta— lajvizszint észlelő kút utolsó 10 évre vonatkozó adatainak feldolgozása alapján/. Az emlitett térkép és adatanyag alapján olyan térképet szerkesztettünk 1:100.000 léptékben, amelyen az eredményes öntözés általános lehetőségeit tüntettük fel talajtani szempontból. Ezt a térképet mutatjuk be 2. ábrán. A térképen három alapvető kategóriát különböztetünk meg: I. Öntözésre alkalmas területek. Ezeken a területeken az öntözés hatására várhatóan nem következnek be olyan hidrológiai és talajtani folyamatok, változá - sok, amelyek a talajtulajdonságok kedvezőtlen irányú megváltozását, a talaj termékenységének csökkenését eredményezik. Természetesen csak akkor ha:
