Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Oroszlány István vitaindító előadása: Mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok a csatornázott folyók völgyében

47

Hogy ezen esetek közül melyek és milyen mértékben fordulhatnak elő, fenyegetnek a másodlagos szikesedés reális veszélyeivel, az a szóbanforgó terület éghajlati, geológiai, geomorfológiai, geokémiai, hidrológiai, hidrogeológiai, hidrokémiai és talajtani viszonyaitól, valamint az alkalmazott agrotechnikai és öntözési rendszertől függ.

Mivel a nehéz mechanikai összetételű, másodlagosan elszikesedett talajok javitása nehezen megoldható, körülményes és költséges komplex meliorációs eljárásokat igényel, a talaj termékenységét csökkentő, káros sófelhalmozódási és szikesedési folyamatok megelőzése óriási és egyre növekvő gazdasági jelentőséggel bir. A megelőzés eredményes módszerei csak a folyamatok pontos leirása és előrejelzése alapján dolgozhatók ki, amelynek feltétlenül magában kell foglalnia:

1. A vizoldható sók fő forrásainak tisztázását.

2. A vizoldható sók térbeli /vertikális és horizontális/és időbeni dinamizmusának jellemzését, a sóforgalomra ha±ó tényezők számbavételét és azok hatásmechanizmusának e- lemzését.

3. Az öntözés viz - és sóforgalmi hatásának számszerű értékelését.

A prognózis-rendszer konkrétan a Magyar Alföld területére nyert kidolgozást, amely egy tipikus alluviális sikság rossz természetes drénviszonyokkal, közepesen nedves /szemi- humid/ kiimával, ahol a termések növelése, de elsősorban a termésbiztonság fokozása érdekében az öntözés szükséges, a nem megfelelő körültekintéssel végzett öntözés azonban kedvezőtlen talajtani folyamatokat eredményezhet.