Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Oroszlány István vitaindító előadása: Mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok a csatornázott folyók völgyében

48

Sófelhalmozódási és szikesedési folyamatok potenciális veszélye a Magyar Alföldön

A Magyar Alföld a szinte teljesen zárt Kárpátmedence legmélyebb fekvésű része. Éghajlata szemihumid. A potenciális területi párolgás évi összege felülmúlja a lehulló csapadék mennyiségét. Különösen a nyári hónapokban mutatkozik jelentős deficit a vízmérlegben.

Éghajlatunk alatt a Magyar Alföldön előforduló nagy kiterjedésű szikes talajok képződésének az Alföld területének nagy részén a szikesedés fennálló veszélyének /I. ábra/ alapvető oka egyaránt a medence sajátságos geológiai és hidrológiai viszonyaiban keresendő, amelynek fő tényezői a következők:

1. Zárt medence jelleg.

2. Vastag, sós harmad- és negyedkori rétegek az Alföld geológiai felépítésében.

3. Felszinközeli /vagy könnyen felszinközelbe emelkedő/, sós, "pangó"-jellegü talajvizek, amelyek horizontális mozgása az igen csekély esés, illetve igen kis hidraulikus vezetőképesség miatt jelentéktelen.

A szikesedés veszélyét súlyosbítja, hogy a vizoldható sók összetételében általában a TTaHCOj dominál /szódás szikesedés/, az Alföld felépítésében résztvevő üledékek nehéz mecha-r nikai összetételüek, sok duzzadó agyagásványt tartalmaznak, így bekövetkező szikesedési folyamatok távolról sem reverzibilisek és igen kedvezőtlen változásokat okoznak a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságaiban /duzzadás, rossz vizát- eresztő-képesség, nagy holtviztartalom stb/.

Számos szerző bizonyította, hogy a Magyar Alföldön felhalmozódó vizoldható Na-sók főforrásai a felszinalatti vizek.