Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Oroszlány István vitaindító előadása: Mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok a csatornázott folyók völgyében
42 ban az agyag kapilláris vezetőképessége egyaránt viszonylag nagy. > Ezeket a sajátságokat a talajvízből a rétegezett talajok szelvényébe jutó viz mennyiségének pontos meghatározásánál feltétlenül figyelembe kell venni. Fenti összefüggések felhasználásával, a talaj tenzióprofiljá- ra /vagy nedvesség profiljára/, illetve a profilok tér és i- dőbeni megoszlására, változásaira vonatkozó, közvetlenül mért, vagy számított adatok birtokában, a talajszelvényben végbemenő vertikális vizmozgás iránya, és mértéke pontosan meghatározható a talajszelvényekre, talajtérképezési egységekre, vagy területekre vonatkoztatható. Ha a mért adatok helyett előre- jelzett értékekkel számolunk /meteorológiai és geohidroló— giai prognózisok, öntözési tervek, stb. alapján/, úgy e számítások alapján többé-kevésbé pontos, de mindenképpen reális prognózist adhatunk a háromfázisú talajszelvényben /talajrétegekben/ várhatóan végbemenő vizmozgásra, a talajvízből a talajvizszint feletti talajrétegekbe jutó viz mennyiségére vonatkozóan. A vizsgálati eredmények interpretációja a talajvízből történő sófelhalmozódás előrejelzésére A talajban- akkor következik be a sófelhalmozódás a talajvíz hatására, ha időegység alatt nagyobb mennyiségű viz- oldható só jut a talajvízből a talajvizszint feletti talajrétegekbe, mint amennyi onnan .ugyanezen idő alatt a talajvízbe lugozódik, illetve a horizontális felszinalatti vizmozgással a területről eltávozik. SZABOLCS, DARAB és VÁRALLYAY rendszert dolgoztak ki a sófelhalmozódási és szikesedési folyamatok leírására és előrejelzésére, továbbá viszonylag egyszerű és praktikus szá mi- tási eljárást közöltek a "kritikus talajvizszint" mélységének
