Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái

36

Az árvíz elárasztja, hordalékkal fedve terméketlenné teszi a müveit területeket, a nyári aszály idején viszont nincs miből öntözni. Az évi átlagos árvízkár 300 millió Dinár /1965- ös áron ez kb. 24 millió USA dollár/, 1965-ben 800 millió Dinár volt.

100-nál több településen, köztük számos ipartelepen 3 millió ember él a területen. Különösen nyári kisvizek idején okoz gondot a szennyvízelhelyezés, a vízszennyezés neheziti a vízellátást is. Külön gond, hogy a bányák leszívják a vízellátást korábban biztositó talajvizet, és meddő elhelyezésével is szennyezik a medreket.

Állandó veszélyben vannak a közlekedési útvonalak is. A részben megfontolatlan építkezések miatt hordaléklerakódások, eróziós jelenségek, földcsuszamlások okoznak állandó gondokat.

Korábban csak szórványos védekezés volt. Az első tervezési munkák a részletesebb megfigyelésekkel együtt 1945. után indultak. Megindult néhány építkezés is. 1958-ban megalakult a "Morava Vízgyűjtő Szabályozási Igazgatóság". Ez 1965-re készítette el a terület rendezésének tanulmány sorozatát. Ebből 1966-85. évre vonatkozóan kormány-előterjesztés készült, amit rövidesen törvénybe iktatnak.

A terv az ellentétes rész-érdekek egyeztetésén, komplex fejlesztésen alapul, a vízkészletek térben és időben optimálisan változó elosztását tervezi.

A létesítmények építési sorrendjének eldöntésére részletes hidro-ökonómiai vizsgálatokat végeztek. Ennek egy jellemző mutatószáma: Az 1985-ig előirányzott beruházások összeséi téke csak 21,2 %-a a mindösszesen előirányzott beruházásoknak, de biztosítja ezek gazdasági eredményének 42 fo-át.