Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái

37

A tervezett fejlesztés néhány főbb adata a következő:

A terület lakossága 1965-85 években 3,2-ről 3,9 millió főre-, vizfogyasztásuk 135 1/fő/nap-ról 285-re nő. Addigra 1,4 millió lakost kell közműből vizzel el- látni. A kereken 5 nr/s-re becsült vízigényből 3,6 nrVs-ot felszinalatti vizekből, 1,4-et felszini vizekből, részben tározókból fedeznek majd.

A 20 év alatt 2-,4~3zeresére, 13 sr/s-ra megnövő ipari vízigényt szinte teljes egészében felszini vizekből, 85 %~ át tározókból fedezik.

A közvetlen vízkivételt előnyben részesítik a hosszú csővezetékekkel szemben, mert az időben ingadozó igényekre a csövek fektetése nem gazdaságos. Kb. 2000 km csőfektetést, 100 db tározót és 30db viztisztitó telepet kell megépíteni.

o 2

15 nr/s szennyvizet kell 4000 km csatornahálózattal összegyűjteni, és tisztítani, összesen 80 különféle tisztítási fokozatú tisztitó telepen.

Öntözhető a területen 240 mJ/s vizsugárral 710.000 ha, ebből 1985-ig 70.000 ha épül meg.

A tározás Szerepe igen jelentős lesz. 106 db nagyobb és 350 db kisebb tározó épithető a területen, ezeknek kb. 20 %-a épülne meg 20 év alatt. A bruttó 3,6 milliárd m^ tározótérből 1,0 szolgál majd árviz-visszatartásra, 0,8 hordalék-visszatartásra és 1,8 vizhas-znositásra. A tározó- kon évi 7 milliárd nr viz fog keresztülfolyni.