Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái

35

Az öntözés hatásaként a terület sóegyensulyát is vizsgálni kell. Nálunk elegendő lesz annak biztosítása, hogy a talajvizszint ne emelkedhessék 2-3m terepszint alatti mélység fölé.

Arid vidéken az öntözést feltétlenül ki kell egészíteni a fölös vizet elvezető, az öntözőcsatomáktól elkülönített rendszerrel is. Tipikus példa a Nilus völgye, ahol az öntözés évezredes rendjét megváltoztatta az Asszuán! Nagygát által az eddiginél jóval bővebben biztosított öntözővíz. A talajviz káros megemelkedéséből keletkező talajromlást a- lagcsöves drénezéssel fogják megelőzni. A Tigris és Eufrá- tesz völgyében a sófelhalmozódás ellen ugyancsak drénezéssel kell védekezni.

1.2/1 Vladimir Petrovic:x A MORAVA FOLYÓ VÍZRENDSZERÉNEK RENDEZÉSE

p

A Morava a Duna jobbparti mellékfolyója. 37.966 km

2

vízgyűjtőjének nagyrésze Jugoszlávia-, 1044 km Bulgaria területére esik.

Vízjárása kedvezőtlen. A lefolyó viz 70 %-át a téli és tavaszi csapadék adja, a hóolvadás délen kezdődik, és követi a viz folyását észak felé, mindez gyakran okoz heves á- radásokat, amit még fokoz az árhullámoknak a vizgyüjtő a- lakja miatti egybeesése. Ugyanakkor a vizgyüjtő egyes részein évi 2-3 hónapon keresztül semmi csapadék sincsen, és gyakoriak az aszályos évek is.

x oki. mérnök, docens, Zdruzeno Opste Vodoprivedno, Predu- zece, Morava, BELGRAD, Jugoszlávia