Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.1 A folyócsatornázás és víztározás hatása az árvédekezésre és a folyószabályozásra

A laza homokon külön kellett gondoskodni a műtárgy utáni kiüregelések megelőzéséről is.Előírták a duzzasztómű egyidejűleg nyitandó nyilásainak legkisebb számát. A 6-7,5 m/s- os fenéksebességekre nagyméretű kövekből, vagy betonkockákból készitett szórás felel csak meg, rőzsepokróc még ideiglenesen sem.

27

1.1/5 A.N.Csemiajevx - O.V.Tyukov* xx - G.M. Osztrovszki:jco:: VIZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS AZ URALBAH

A Szovjetunió harmadik legjelentősebb területe, iparilag legfejlettebb vidéke az Ural, mely dinamikusan fejlődik tovább. 824.000 km -en 19 millió ember él, kétharmaduk városokban. 18 millió ha szántóterülete a SZU mezőgazdasági termelésének 10 fo-ét adja.

A terület jelenlegi teljes vizigénye évi 11,6 km33, a- melynelc 80 százalékát az ipar /kohászat, bányászat, gépgyártás, vegyipar és fafeldolgozás/, 17 fo-át a lakosság, 3 fo-át a mezőgazdaság fogyasztja el. A vizfelhasználás 80 /j-át felszíni viz adja. A visszavezetett évi 9,4 km^-nek a 17 % -a települési-, a többi ipari szennyvíz. A veszteség ipari viz, ennek kb. 15 íS-a hütőtavakból párolog el.

A területen lefolyó vizmennyieégi évi átlaga 127 km-3, száraz évben 95 % tartóssággal 71,1 km-3. Ez a vízkészlet a- zonban időben is, területileg is kedvezőtlenül oszlik el. Az évi lefolyó vizmennyiség 70 %-át a tavaszi hóolvadás hozza. Emiatt már régóta építenek évszakos és éves tározókat. 120 nagy tározó üzemel a területen, sok vízfolyás tározási tényezője 0,5-0,6, némelyik 0,7-0,8 értékű.

x műszaki tudományok kandidátusa, Vizkészletgazdálkodási

xx műszaki tudományok kandidátusa, Kutató Intézet, xxx földrajzi tudományok kandidátusa, SZOVJETUNIÓ