Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Munkaszervezés

4. Az öntözőberendezés műszaki adottságai is sokrétűen befolyásolják a szervezés elveit, az öntözési munkák lehetséges ütemét, az öntözőmunkás-szükségletet és a munkások teljesítményét.

Pl. felületi öntözésnél a csatorna vízszállító képessége adott; az érkező vízmennyiséget folyamatosan fel kell használni, mert ellenkező esetben a víz „elvesz”. Emiatt károsodás keletkezhet, és a teljesítmény is kicsi lesz. Más oldalról viszont annyi öntözőmunkást kell munkába állítani, hogy — az öntözés feltételeit és előírásait alapul véve — a csatornában érkező vízmennyiséget a legkevesebb munkafelhasználással öntözzük ki.

5. Az öntözés általában bonyolult, összetett munkafolyamat, mert a vízkiszolgálás mellett és azzal összhangban, egyidejűleg és egymás után több munkaműveletet kell elvégezni.

Pl. a hordozható esőztető berendezések üzemelésénél a tartalék számyvezetékek telepítését a vízszolgáltatással egyidőben kell elvégezni. Több hordozható berendezésnél azonkívül az összes berendezés szállítását össze kell hangolni, hogy az üzemidő-kiesés és a ráfordítás a lehető legkisebb legyen.

6. Az öntözés szorosan összefügg több más termelési munkafolyamattal. Ezek a folyamatok egymás ütemét és idejét kölcsönösen befolyásolják.

Pl. a szálastakarmányok öntözését a kaszálás után meghatározott időn belül el kell végezni. Az öntözés ütemét és teljesítményét a berendezések műszaki jellemzői meghatározzák, ezért a betakarítás ütemének (esetleg módjának) is igazodnia kell az öntözéshez.

7. Az öntözés egyre inkább a gépesítés, sőt az automatizálás irányába halad. Mindezek tovább növelik a biztonságos üzem, a szoros munkaszervezési előírások jelentőségét.

A felsorolt jellegzetességekből látszik, hogy az öntözés jól átgondolt szervezést, szoros technológiai előírásokat és pontos munkautasításokat igényel.

A továbbiakban a munkák szervezését öntözési módonként részletesen fogjuk ismertetni.

Felületi öntözés

A felületi öntözés öntözőelemei általában nem mozgathatók, a vizet az öntözőelemhez kell vezetni, az öntözőelembe szétosztani, majd az öntözőelemekben irányítani. Ezeket a munkákat összefoglalóan „vízvezetésinek nevezzük; ez az egész öntözési munka legfontosabb folyamata. A felületi öntözésnek ez az általános és alapvető sajátossága meghatározza a munkaszervezés legfontosabb célkitűzését és teendőit is.

A munkaszervezés célkitűzése lényegében az öntözőmunkások teljesítményének a növelése, természetesen a minőségi követelmények határain belül. A felületi öntözésnél elsősorban a teljesítménynövelés biztosítja a jó munkaszervezéssel járó előnyöket (a munka termelékenységének növelése, az öntözési költség mérséklése stb.).

A teljesítményt általában háromféleképpen lehet mérni (megadni) a felületi öntözésnél:

— az egy öntözőmunkás által kezelt vízhozam (1/s)

82