Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
nyos speciális talajmunkák elvégzéséhez hosszú időt kell biztosítani, mert így a speciális gépek iránti igény csökkenthető. 2. Jelentős körülményként kell kiemelni, hogy minden gazdaságban adódik gazdaságosan be nem rendezhető terület. Ilyenek lehetnek pl. a kedvezőtlen domborzatú és alakú területrészek stb. Az említett két körülmény tehát önmagában is megszabhatja azt a területi arányt, amelynél többet nem célszerű a gazdaságban öntözésre berendezni; ez lehet az öntözés maximális mérete. A maximális és minimális méret között azonban nagy a különbség. Az optimális méret kialakítása alapos mérlegelést kíván. Mérlegelni kell általában a területnövelést indokoló és azt hátráltató tényezőket. A területnövelés irányában hatnak: — a termelés belterjességének növekedése (a termelés intenzitása és színvonala), — a kedvezőtlen eloszlású és a kevés természetes csapadék, — az állattenyésztés és más termelési ágazatok koncentrálása, — a terület adottságából következő kedvező öntözőberendezés létesítési és üzemelési jellemzők, — a víznyerési lehetőségek közelsége (különösen olcsón nyerhető helyi vizek), — az öntözési módok és berendezéstípusok műszaki fejlesztése, — a kedvező gazdaságpolitika (hitel, ár stb.), — az öntözés szempontjából kedvező vagy kedvezően kialakítható vetésszerkezet. Hátráltatják a területnövelést: —a kedvezőtlen öntözési beruházási szintek, — az extenzív vetésszerkezet, illetve termelés, — a csak időszakos öntözést kívánó növények nagyarányú termesztése, — szubjektív tényezők (kedvezőtlen tapasztalatok, szakemberhiány stb.), — kedvezőtlen területi tagoltság. A méret növelésénél, illetve kialakításánál — kedvező körülmények között is — számolni kell azzal, hogy nem lehet egyik évről a másikra a kívánt teljes területet berendezni. Külföldi és hazai általános tapasztalatok szerint a megfelelő tapasztalatok megszerzésére (üzemelés, termelés stb.) és az egész gazdálkodási rend megvalósításához az anyagi eszközök korlátozottságán túlmenően, 20—25 % öntözött területaránynál 3—4 évre, 25—50 % öntözött területaránynál 4—5 évre, 50 % feletti öntözött területnél pedig 6—8 évre van szükség. Az öntözés kialakításához szükséges időtartam az előbb említetteken kívül a berendezések építésének sajátosságaitól is függ. Az építkezést a legkisebb terméskieséssel, tehát akkor kell végezni, amikor a terület növénnyel nem borított. Hordozható esőztető berendezéseknél nincs ilyen gond, de felületi öntözésnél és helyhez kötött esőztető berendezéseknél ez is korlátozó tényező (tereprendezés, vezetékek helyének elkészítése stb.). A kiépítést a lehető legrövidebb időn belül célszerű befejezni, a berendezés egy részét (pl. főcsatorna, vízkiviteli mű stb.) azonnal teljes kapacitásra ki 30
