Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása

Az 5. ábrából látható, hogy az állattenyésztés koncentrálásával párhuzamosan jelentősen nő a takarmányok szállítási távolsága. A növekedés annál nagyobb mértékű, minél kisebb hozamú állatállományt koncentrálunk.

Az előbbiekből következik, hogy minél alacsonyabb a hozam, annál kevésbé lehet a hozamok növelésére irányuló gyökeres beavatkozás nélkül gazdaságosan koncentrálni. Vagyis a koncentrálás legtöbbször csak bizonyos hozamszinten lehet gazdaságos, amit sok esetben csak öntözéssel lehet elérni, vagy gazdaságosabbá tenni.

Az öntözés tehát a hozamnöveléssel elősegíti a termelés koncentrálását. Itt azonban a hozamnövelésnek nem az általános esete forog fenn, amelynél ugyancsak bekövetkezhet koncentrálódás, de másodlagos eredményként. Öntözésnél a hozamnövelés eszköze a koncentrálásnak, és az egész gazdaság termelése érdekében, gazdálkodásának eredményesebbé tétele végett szükséges.

Egyéb termelési követelmények

A gazdaságok termelési színvonalától és termelési szerkezetétől függően az előbbi, általános célokon kívül még számos, ritkábban előforduló termelési célt is kitűzhetnek öntözésnél.

Ezek a célok vagy feladatok leginkáb a magas színvonalú és intenzív szerkezetű termelésnél merülnek fel.

lyen különleges feladatok lehetnek:

— a fagy védelem,

— a kelesztő öntözés,

— a gyümölcsszínezés,

— az oldott műtrágya adagolása és esetleg

— a növényvédőszerek kiadagolása.

Mindezek olyan feladatok, amelyek általában nem igényelnek jelentős beruházást, ha más, alapvető öntözési feladattal kapcsoljuk ezeket össze. Ugyanakkor jelentős szerepük lehet a hozam növelése (fagyvédelem, kelesztő öntözés, növényvédelem), a hozamingadozások mérséklése (fagyvédelem stb.), a termelési érték növelése (gyümölcsszínezés) és a különböző munkák (műtrágyázás, növényvédelem) öntözéssel való összekapcsolása szempontjából.

A felsorolt különleges feladatoknak egyrészt terjedelme kicsi, másrészt az évről évre jelentkező igény esetleges, ezért nagyon alaposan kell mérlegelni, mielőtt valamilyen különleges feladat ellátása céljából rendezkednénk be öntözésre. Az ilyen célok leginkább valamilyen nagyobb terjedelmű, egyéb öntözési feladathoz kapcsolódnak, azt kiegészítik vagy hatékonyabbá teszik.

Egyes esetekben ezek a feladatok olyan jelentősek, hogy hatásukban felérnek a fő feladattal. Pl. intenzív kultúráknál a fagyvédelem következtében nagyobb termés- mennyiség menthető meg, mint amennyi hozamnövekedés öntözéssel elérhető; a kelesztő öntözés is alapvetően eldöntheti a hozamlehetőségeket (egyenletesség, tőszám).

2