Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
Ezek szerint tehát nem lehet az öntözést csak a többlethozamon keresztül megítélni, hanem az egész gazdálkodásra gyakorolt hatását kell mérlegelni. Öntözési feladatok a gazdaságokban Az egyes gazdaságok egyrészt a természeti tényezőkben, másrészt a gazdálkodás milyenségében (a termelési lehetőségek és azok kihasználása) lényegesen különböznek egymástól. Az öntözési feladat vagy cél is ennek megfelelően alakulhat, illetve eszerint különbözik az egyes gazdaságokban. Öntözés szempontjából a feladatok rendkívül differenciáltak lehetnek. Egy-egy célkitűzés pl. nem mindig teszi lehetővé az öntözőberendezés kedvező kihasználását. Ilyenkor különböző öntözési feladatok összekapcsolása adja a legkedvezőbb gazdasági eredményt. Általában azonban mégis a fő célkitűzés az alapvető, mert az öntözésre való berendezkedés mértékét ez határozza meg. A kapcsolódó célok rendszerint az így kialakult lehetőséghez igazodnak. Ebben az esetben is előfordulhat azonban, hogy egy jelentős, de másodlagos cél visszahat az öntözés méretére, tehát módosító tényezővé válik. A gazdaság feladatainak egy része a népgazdaság, más része a gazdaság belső igénye alapján alakul ki. A népgazdasági célok a kormány különféle gazdaságpolitikai intézkedéseiben jutnak kifejezésre. Ezek az intézkedések irányulhatnak egy-egy termék előállításának növelésére (pl. árpolitika útján), vagy pedig gazdasági kedvezmények nyújtása révén bizonyos hozamnövelő eszközök (pl. öntözés) bevezetésére. A gazdaságok belső igényéből adódó öntözési feladatok igen sokrétűek. A termelés gazdaságosságának és jövedelmezőségének növelésébe az öntözés a legkülönbözőbb módon kapcsolódhat be. Az öntözés feladatai változnak — a belterjesség fokának, — a termelés méretének és irányának, — a munkaerő ellátottságának és — a közgazdasági viszonyoknak megfelelően. Az öntözés célja az egész gazdálkodásnak alárendelt és tulajdonképpen azt a területet jelöli meg, ahol az öntözés a legkisebb ráfordítás mellett a legkedvezőbb eredménnyel jár. Összefoglalóan azonban az alábbi gazdasági feladatokat célszerű elkülöníteni. A csak öntözéssel termeszthető növények bevezetése Hazánkban a rizs sorolható a csak öntözéssel termeszthető növények közé. Az ilyen öntözési célkitűzés gazdaságilag rendszerint előnyös, mert a termék általában kedvező áron értékesíthető. A nagyméretű termelés azonban nagy kockázatot is jelenthet, egyrészt a hiányos termelési tapasztalatok, másrészt az esetleges kevésbé ismert betegségek fellépése komoly gazdasági következménnyel járhat. Továbbá 2* 19
