Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
3. táblázat. A rizs öntözött területen belüli arányának és a termelési értéknek az összefüggése* A rizs aránya az öntözött területből A rizs termelési értéke Ft/kh Index: 0 — 20% vetés- területi arány = 100 0—20 7005 100 20,1—30 6834 97 30,1—40 5742 82 40,1—50 6096 87 50,1—60 5596 80 60 felett 5044 72 * Kiss Károly: A rizstermelés eredményességére ható tényezők vizsgálata c. doktori értekezés, 1960. Agrártudományi Egyetem (Kézirat). 4. táblázat. A rizs szántón belüli arányának és a termelési értéknek az összefüggése* A rizs aránya a szántóból A rizs termelési értéke Ft/kh Index: 0—10%-os arány = 100 0 1 © 7 140 100 10,1—20 6740 94 20,1—30 6025 85 30,1—40 5670 80 40,1—50 4615 65 * Kiss Károly: A rizstermelés eredményességére ható tényezők vizsgálata c. doktori értekezés. 1960. Agrártudományi Egyetem (Kézirat). figyelembe kell venni azt is, hogy e növények termesztése a vetésváltás igénye miatt maga után vonja más növények öntözését is. A vetésváltás szükségességét mutatják a 3. táblázatban összefoglalt vizsgálatok adatai is. Hasonlóan gondot jelenthet az öntözésre való berendezkedéskor a termelés speciális igénye is. A különleges berendezkedés következtében a területen termesztett egyéb növények csak sok nehézséggel és nagyobb költséggel öntözhe- tők meg. Mindezen tényezőket különös gonddal mérlegelve alakítható ki a termelés gazdaságon belüli mérete. A feltételek kielégítése ui. annál nehezebb, minél nagyobb arányú a rizstermesztés. Az említett összefüggést szemléltetik a 4. táblázat adatai. Hozamnövelés Említettük már, hogy a termelés színvonalának fokozásával a gazdaságosan elérhető hozamnagyságot egyre inkább a rendelkezésre álló csapadék mennyisége határozza meg, ezért bizonyos határon túl a ráfordítások csökkenő hatékonyságával kell számolnunk. Az öntözés lehetővé teszi a ráfordítások kedvezőbb hatékonyságát, sőt az újabb ráfordítások sem lesznek gazdaságtalanok. Az öntözés hozamnövelő hatása intenzívebb termelési szerkezetű gazdaságokban a nagyobb alapráfordítások miatt gazdaságossági szempontból kedvezőbb eredményt adhat, mint a kevésbé intenzív szerkezetűekben. Jellemző példának ítélhető a 65 öntöző állami gazdaság adatait bemutató 5. és 6. táblázat. A különböző intenzitási fokozatba sorolt öntöző állami gazdaságok hozamai között rendkívül nagyok a különbségek. A költségek alapján az is megállapítható, hogy az intenzívebb gazdaságok gazdaságosabban termelnek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az intenzívebb ágazatoknál a gabonaegység értékesülése jobb. 20
