Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
munkaóra felhasználásával jár. Munkaigényessége miatt a gyomlálást — különösen ahol nagy volt a rizs vetésterülete — szinte sohasem lehetett hiánytalanul elvégezni. Az utóbbi években a rizstermesztésben is általánossá vált a vegyszeres gyomirtás. Mivel a rizst elárasztott területen termesztik, a vegyszerezés gépesítésének egyedüli lehetősége a repülőgépek alkalmazása. E módszer terjedésére jellemző, hogy napjainkban már a rizsterületünknek több mint 40%-án végeznek repülőgépes vegyszeres gyomirtást. Repülőgépes vegyszeres gyomirtáskor egy gép napi teljesítménye — óránként 4—5 felrepüléssel számolva — 120—180 kh. Egy brigádban általában két repülőgép dolgozik. Brigándonként öt töltő és három jelző munkás beállítása szükséges. A vízellátáshoz (90—120 hl víz) szivattyút vagy szállítóeszközt (1 traktor vagy 3—4 fogat) kell biztosítani. Repülőgépes vegyszeres gyomirtásnál — gyomosabb területeken — szükség lehet kézi utángyomlálásra is; ez legfeljebb 10—30 kézi munkaórát igényel kh-anként. A repülőgépes vegyszeres gyomirtás és a kézi gyomlálás költsége — a jelenlegi árviszonyok között — közel azonos. Nagy előnye azonban a repülőgépes gyomirtásnak, hogy lényegesen kevesebb kézi munkát igényel, és gyakorlatilag szinte csak így végezhető el e munka. A rizstermesztésben alkalmazható gyomirtási módok kézi munka szükséglete a következő*: Kézzel (gyomlálás) 40—100 munkaóra/kh Repülőgépes vegyszerezés, kézi utángyomlálással 12—32 munkaóra/kh Repülőgépes vegyszerezés, kézi utángyomlálás nélkül 0,5—1,2 munkaóra/kh Betakarítás ! A betakarítás a rizstermesztés egyik legfontosabb és legnagyobb ráfordítást kívánó munkafolyamata. A korábbi években egyes rizstermesztő állami gazdaságokban az évi átlagos munkáslétszámnak tízszerese is dolgozott a rizsbetakarítás idején. Volt olyan év, amikor — mindenekelőtt a kedvezőtlen őszi időjárás miatt — országosan mintegy 20%-os volt a betakarítási veszteség. Az utóbbi időben a rizstelepek korszerűsítése, a vetés- területek csökkenése, a gépesítés növelése és újabb fajták alkalmazása eredményeként sokat javult ugyan e tekintetben a helyzet; mindezek ellenére a rizsbetakarítás ma is igen fontos és nehéz munka, amely nagyon gondos szervezést igényel. A rizs betakarításánál két fontos feladat merül fel: — a betakarítási mód megválasztása és — a betakarítási munkák összehangolása és megszervezése. * Szőke Molnár L.: A rizsterületek különböző gyomirtási eljárásainak munkaerő-szükséglete és költsége. Gazdálkodás. IX. évf. 1965. 3. sz. 144
