Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
Egyéni teljesítménybért elsősorban ott célszerű alkalmazni, ahol a teljesítmény •egyénileg is jól mérhető (pl. a felületi öntözésnél). Csoportos teljesítménybérnél több dolgozó (egy-egy munkacsoport) együttes teljesítménye után írnak jóvá, illetve számolnak el meghatározott bért, amelyből az egyes dolgozók vagy egyenlően, vagy pedig megfelelő arányban részesednek. Csoportos teljesítménybért akkor célszerű alkalmazni, amikor több dolgozó teljesítménye csak együttesen mérhető. Pl. az esőztető berendezéseket rendszerint több ember üzemelteti, de általában csak az egész berendezés teljesítményét szoktuk mérni, nem elkülönítve az egyes dolgozókét. A műszaknormánként elszámolható bér a berendezések kapacitásától és az üzemeltetésükhöz szükséges dolgozók számától függően változhat. A csoportos teljesítménybért úgy kell megállapítani, hogy egy dolgozó bére legalább annyi legyen, mint egyéni teljesítménybér alkalmazása esetén (műszaknormánként 50—80 Ft, illetve 1,5—2,5 munkaegység). Pl. egy 2 fővel üzemeltetett MA-120-as hordozható berendezésnél a műszaknorma után 103—160 Ft, illetve 3—5 munkaegység számolható el. A csoportos teljesítménybér ösztönző előnye az is, hogy egy berendezést csak a feltétlenül szükséges létszámmal igyekeznek üzemeltetni, mert így nagyobb lesz az ott dolgozók keresete. Mind az egyéni, mind a csoportos bérezésnél (utóbbinál különösen) a műszakonkénti felmérés és jóváírás helyett a szakmánybérezés is jó formának bizonyul. A szakmánybérezésnél a teljesítményt, illetve a bért meghatározott terület (felületi öntözésnél az egy vízkiemelő művel ellátott terület, esőztető öntözésnél egy berendezéssel, illetve egy esőztető fürtegységgel öntözött terület) egyszeri vagy egész évi öntözésére lehet megadni. Ilyenkor tovább javul az érdekeltség, emellett rendkívül egyszerűsödik az ellenőrzés, valamint az adminisztráció. A szakmánybérezésnek azonban alapvető feltétele, hogy a csoport pontos technológiai és munkautasításokat kapjon, valamint hogy a munkacsoportnak jól felkészült vezetője legyen. Premizálás A premizálás az anyagi érdekeltség növelésének fontos eszköze az öntözésben is. A prémium ösztönözhet az öntözési munka mennyiségének és minőségének a növelésére, a kapacitás jobb kihasználására és az eredményesség (hozam, jövedelmezőség) javítására is. A premizálás rendszerének kialakításakor a következő feladatok adódnak: 1. Meg kell állapítani, hogy az öntözésre felhasználható bérösszegnek mekkora hányadát fordítsuk alapbérezésre, és mekkorát premizálásra. Megjegyezzük, hogy ez nem feltétlenül meghatározott összeget, hanem pl. a termés vagy a termelési érték meghatározott százalékát is jelentheti. A tapasztalatok szerint az a helyes, ha a prémium 10—30%-át teszi a teljes bérösszegnek. E határértékeken belül nagyobb hányadot tegyen ki a prémium ott, ahol gyenge a munkafegyelem, vagy bármilyen okból 139
