Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A bér nagyságának megállapítása során mindig figyelembe kell venni: — a dolgozó képzettségét (szakmunkás képesítéssel és gyakorlattal, vagy képesítés nélküli, de nagy gyakorlattal rendelkező dolgozóknál a magasabb kategóriákat írjuk elő), — a munkabeosztást (különbséget kell tenni a munkacsoportvezető, a gépész és a többi dolgozó között), — az alapbérhez kapcsolódó prémium formáit és nagyságát, — az öntözés műszakbeosztását (nappali, éjjeli munka, nyújtott műszak), — az adott öntözési körülményeket (berendezés, csőkapcsolás, a tábla, illetve a terület adottságai stb.), — a gazdaság egyéb munkaterületein dolgozók bérkategóriáit. Az időkihasználás javítása, illetve a kapacitás jobb kihasználása érdekében célszerű lehet az úgynevezett kieső időre (átállás, üzemzavar stb.) csökkentett alapbért előírni. A prémium szolgálhat az állásidő csökkentésére, az évi üzemórák számának növelésére, de adható a többlettermés nagysága szerint is. Teljesítménybér Amint ez ismeretes, a teljesítménybérezés alapja a munkateljesítmény, ezért az ilyen bérezés a dolgozókat érdekeltté teszi a teljesítmény növelésében. A teljesítmény mérhető közvetlenül vagy közvetve. Közvetlen mérésnél a meghatározott feladatból teljesített munka mennyisége képezi a bérezés alapját. Közvetett mérés során azt próbálják megállapítani, hogy az adott munka hogyan járult hozzá a munkavégzés céljához, öntözésnél a termés nagyságához. Öntözésnél a közvetett mérés objektíve szinte lehetetlen, ezért nem is ajánlható az alapbérezésnél. Kivételt csak az képezhet, ha a növény egész termelését az eredmény alapján (hozamrész, a bruttó termelési érték százaléka stb.) díjazzuk. Ilyenkor az összes munkát (az öntözést is) ugyanaz a dolgozó, illetve ugyanazok a személyek (pl. család) végzik. Az öntözés munkateljesítményét általában területben (kh) célszerű megadni, mégpedig meghatározott minőségi követelmények (kiadandó vízmennyiség, az öntözés egyenletessége stb.) előírása mellett. A területi teljesítmény az előző részekben ismertetettek szerint adható meg. Bár a teljesítménybérezésnél a dolgozók érdekeltebbek a kapacitás jobb kihasználásában, és az egyéb hatékonysági tényezők kedvezőbb alakulásában, mint az időbérezésnél, ennek ellenére teljesítménybérezés esetén is hatásosan alkalmazható a premizálás. A bér nagyságának meghatározásánál az időbérnél elmondottak ugyancsak irányadók. A teljesítmény felmérése és elszámolása egyénileg és csoportosan is megvalósítható. Az egyéni teljesítménybér alkalmazásakor műszakonként egyénileg írják jóvá a munkabért, illetve a munkaegységet. Műszaknormánként jóváírható 50—80 Ft bér, illetve 1,5—2,5 munkaegység. 138
