Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Munkaszervezés

állattenyésztés, kertészet) és a segédüzemágak legmagasabb szintű termelési egységet (üzemet) alkotnak, de a következő egységek (üzemegység, termelési alapegység) már területi elv szerint kialakítottak (tehát az ágazati és a területi elv kombinációjáról van szó). Ez a termelési szervezet általában nagy területű, eltérő termelési viszonyok között levő gazdaságokban alkalmazható jól. A vezetés szervezete funkcionálisan kombinatív. A főágazatok élén specialista áll. Az ilyen gazdaságban a tervezés és az intézkedések funkcionális előkészítése szinte általános vezetési módszer. Az üzemegységvezetők a főágazatok vezetőinek utasításait is figyelembe véve dolgoznak.

Az öntözést általában az előző (III.) termelési szervezethez hasonlóan célszerű a termelésbe illeszteni. Az az előnyös, ha egy-egy üzemegységben van koncentrálva az öntözés.

Kisebb öntözött terület esetén a főágazat, illetve az üzemegység vezetője közvetlenül irányítja az öntözést. Nagyobb öntözött területnél célszerű, ha központi specialista irányítja az öntözést, az üzemegységekben pedig szaktechnikusok végzik a közvetlen vezetési munkát.

V. típusú termelési szervezet. Jellemző rá az ágazati elv szerinti felépítés. Az üzemek és az üzemegység is erőteljesen specializáltak, a termelés pedig koncentrált. Az üzemegység lényegében egy üzemág teljes vagy területileg elhatárolt részének átfogását jelenti. Az ilyen szervezet feltételei: a magas műszaki színvonal, a tökéletes belső kooperáció, az erősen specializált és koncentrált termelés, jó felkészültségű specialista vezetők.

Az ilyen termelési szervezetnél a funkcionálisan központi vezetési rendszer érvényesül. Az egyes ágazatoknak külön technológusa és munkairányítója van.

Az öntözés is rendszerint önálló (szolgáltató) üzemet képez, amely specialista irányításával valamennyi termelő ágazatnál ellátja az öntözést. Az öntözőüzem minden szükséges géppel el van látva, és állandó munkaszervezete van.

Van eset, amikor a végterméket előállító üzem szervezetében (pl. szárítóüzem) megfelelő állandó munkacsoport végzi az öntözést. A kertészeti termelésnél is általában csak munkacsoport jellegű az öntözési szervezet.

Az önálló szolgáltató öntözőüzem ott célszerű, ahol a szántóföldi termelés (ágazat) nagy része öntözött. Ilyenkor az egész termelést és azon belül az öntözést is öntöző szakmérnök irányítja. Munkájukat természetesen megfelelő számú szaktechnikus segíti.

Megjegyezzük azonban, hogy az előzők során tárgyalt termelési és vezetési szervezeteket csak mint jellemző típusok ismertetésének szántuk, amelyeken belül, azok kombinációjaként, a gyakorlatban nagyon sok változat fordulhat elő.

Az öntözés munkaszervezete

A munkaszervezet szoros összefüggésben van a termelési és vezetési szervezettel (pl. a területi elven alapuló termelési és vezetési szervezetnél rendszerint a munkaszervezeti egységeket is termőterületre szervezzük).

133