Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
berendezés területre vonatkoztatott idényteljesítménye. Távlati tervezéskor és összehasonlító vizsgálatok során azonos feltételeket célszerű figyelembe venni; ilyenkor az idényteljesítmény a következők szerint állapítható meg: Ti = T„-f ahol: T, = idényteljesítmény, kh Tn — napi teljesítmény, kh / = átlagos öntözési forduló, nap Az öntözési forduló a kultúráktól függően tág határok között változhat. Kertészeti növényeknél 8—14 nap Szántóföldi kapásnövényeknél 15—25 nap Szálastakarmányoknál 20—30 nap Az egyes táblák öntözési idejét a tábla nagysága és a napi teljesítmény hányadosa adja meg. Nagyobb méretű félstabil és stabil esőztető berendezéseknél, ahol egy időben több táblát öntöznek, a napi teljesítmény megállapításakor csak a táblára jutó vízszállítást (ßi) kell figyelembe venni. A kihasználás és következményei Az esőszerű öntözés gazdaságosságának fontos feltétele a berendezések kapacitásának kihasználása. A kapacitáskihasználás összefoglalóan több tényező: a vízszállító-kapacitás, az üzemidő, az évi üzemidő és a berendezett terület kihasználásából tevődik össze. A vízszállító-kapacitás kihasználása A vízszállító-kapacitás kihasználását az adott berendezés vízszállító képességének és a ténylegesen elért átlagos vízszállításnak a viszonya fejezi ki. A vízszállító-kapacitás kihasználása (az átlagos vízszállítás mértéke) hatással van a teljesítményre, a kiadott vízmennyiségekre és az öntözés költségére. A teljesítmény egyenes arányban áll az átlagos vízszállítással. (Ha az átlagos vízszállítás pl. 100%-ról 50%-ra csökken, akkor ugyanilyen arányban csökken a teljesítmény is.) Ez a hatás a gyakorlatban is jól megfigyelhető, mert a berendezések tényleges vízszállítása rendszerint elmarad a névleges teljesítménytől. A költségre gyakorolt hatást az üzemek már nehezebben ismerik fel, mert az öntözéskor nem mindig végeznek alapos költségszámítást. Ez a hatás pedig jelentős, mert az átlagos vízszállítás csökkenésével csökken a kiadott vízmennyiség, a költségek, illetve ráfordítások pedig — az üzemanyag kivételével változatlanok. A vízszállítás kapacitáskihasználásának megoszlása az általunk vizsgált 61 esetben a következő volt (az elérhető vízszállítás = 100%): 60% alatt 8 esetben 61—70% között 14 esetben 71—80% között 13 esetben 81—90% között 11 esetben 90 % felett 15 esetben 118
