Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
Megállapítható tehát, hogy az átlagos vízszállítás értéke jóval elmaradt az elérhető értéktől. Ennek okai, hogy a szükségesnél kisebb átmérőjű fúvókát alkalmaztak. Néha szükséges is volt ez, pl. ha a motor nem volt képes nagyobb nyomást biztosítani, vagy nem volt elegendő szórófej az üzemben, de a hibák sokszor a hozzá nem értésből adódtak. Az üzemeltetés gazdaságossága érdekében arra kell törekedni, hogy a tényleges víz- szállítás minél jobban megközelítse az elérhetett, illetve az adott berendezésre meghatározott értéket. Ehhez megfelelően üzemi nyomás, elegendő szórófej, illetve megfelelő fu- vókaátmérő szükséges. Elvileg lehetséges a 100%-os vízszállító kapacitáskihasználás elérése, de az eddigi tapasztalatok alapján, éves átlagban, ezt sabb. ha 90%-os kihasználással 47. táblázat. Hordozható esőztető berendezések üzemidőkihasználásának alakulása öntözési szaktanácsadásban részesített termelőszövetkezetekben Megye Az ellátott berendezések száma átlagos üzemidőkihasználás, % 1963-ban 1964-ben 1963-ban 1964-ben Győr-Sopron 29 72 78,6 79,0 Pest 33 104 80,5 82,2 Veszprém — 25 — 76,9 Bács-Kiskun 69 95 81,0 76,2 Heves — 51 — 79,0 Szolnok 76 77 75,5 78,8 Békés 44 107 80,0 80,0 Csongrád — 39 — 83,0 Hajdú-Bihar 48 133 81,8 82,0 Összesen: Átlagosan: 299 703 79,2 80,1 nehéz elérni, ezért hosszabb időre számítva reáli- számolunk. Az üzemidő kihasználása Az üzemidő kihasználását az ossz üzemidőnek ténylegesen öntözésre fordított hányadával fejezzük ki. Az üzemidő kihasználása a vízszállító kapacitás kihasználásához hasonló hatást vált ki: a teljesítmény arányosan változik az üzemidő-kihasználással, az egységnyi vízmennyiségre jutó költség pedig nagyobb arányban növekszik, mint ahogyan az üzemidő-kihasználás csökken. 1959 és 1962 közötti években 61 esőztető berendezésnél végzett vizsgálataink szerint az üzemidő-kihasználás 66—84% között változott. A vizsgálat óta az általános öntözési gyakorlatban kétségtelenül bizonyos javulás mutatkozik (47. táblázat), de ez még nem kielégítő. A 47. táblázat adatai az országos átlagnál kedvezőbbnek tekinthetők. Megállapítható tehát, hogy a javuló tendencia ellenére az esőztető berendezések üzemidő-kihasználása még sok kívánni valót hagy maga után. Az üzemidő-kihasználás növelése általában az üzemeltetés jobb megszervezésével érhető el. A hazai gazdaságok mai felkészültségét figyelembe véve, jó szervezés esetén, az egyes berendezések üzemeltetésekor — reálisan — a következő üzemidő-kihasználással lehet számolni: 119
