Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
esetén az öntözés bevezetését nagyon meg kell fontolnunk. Magyarországon ez a káros hatás általában az öntözési idény kezdetén (április és június között) jelentkezhet, és különösen melegigényes kultúráknál okoz gondot. Öntözési szempontból a hőmérséklet és a csapadékmennyiség együtt (azok egymáshoz viszonyított aránya) lehetnek fontosak, mert együttesen jelentősen befolyásolják a transzspirációt (sőt, az evaportranszspirációt). Az említett két éghajlati elem szerepét a kutatók sokrétűen vizsgálták és vizsgálják. Az öntözés szükségességének és az öntözővíz mennyiségének elbírálására különböző módszereket ajánlanak. Ismert olyan módszer is, melynél az átlagos havi csapadék és hőmérséklet bizonyos összefüggéséből vonnak le az öntözési igényre következtetést. Ha a csapadék mm-ben kifejezett havi átlaga meghaladja a havi átlagos hőmérsékleti érték kétszeresét, akkor nedves, ellenkező esetben pedig aszályos időszakról, illetve területről beszélhetünk. (Képletben: cs — 21, ahol cs = csapadék havi átlaga; t — hőmérséklet havi átlaga.)* Csapadékviszonyok A csapadék sokrétűen befolyásolja az öntözési igényt; a természeti tényezők közül a csapadékviszonyoknak van az öntözéssel a legszorosabb összefüggésük. Nagyon sok esetben szinte ezzel jellemezhető az öntözés szükségessége. A csapadék két szempontból jelentős. Egyrészt a mennyiségét, másrészt az eloszlását kell alaposan, sok év vonatkozásában megvizsgálni. Mindkét szempont önmagában is döntő lehet. Egyenletes csapadékeloszlású helyeken a mennyiség, kisebb csapadékmennyiségű területeken pedig az eloszlás a fontosabb. Azonos mennyiségű csapadék kedvezőtlen eloszlásánál nagyobb az öntözési igény, mint egyenletesen megoszló csapadéknál. Az időjárás változékonysága következtében egy-egy területen mind a csapadék mennyisége, mind annak megoszlása az évek során nagymértékben különbözhet. E nagymértékű változást példázza az 5 meteorológiai állomás adatait bemutató 1. táblázat. A megoszlás egyenetlensége évek szerint és az éven belül a termelési szerkezet intenzitásának és színvonalának megfelelően nagyobb vagy kisebb jelentőségű. Az öntözőkapacitás kihasználása aszerint változik, hogy az öntözési igényt kisebb vagy nagyobb valószínűségű csapadékhelyzetre tervezzük. Éppen ezért a kapacitás tervezésének ez az egyik legfontosabb gazdaságossági mérlegelési szempontja. Az öntözési igényt tehát a több éves átlagcsapadéknak, valamint a termelési szerkezet intenzitásának és a termelés színvonalának figyelembevételével kell meghatározni. Ez egyben azt is jelenti, hogy mind több év vonatkozásában, mind az éven belüli időszakokban változik az öntözési igény. A legkisebb csapadékú években és időszakokban maximális, a legnagyobb csapadékúakban pedig minimális lesz az öntözési igény, sőt utóbbi esetben öntözésre esetleg egyáltalán nem is lesz szükség. * Walter, H.—Leith, H.: Klimadiagramm Weltatlas 1. Liegerung, VEB. Gustav Fischer Verlag. Jena, 1960. 9
