Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
1. táblázat. Öt meteorológiai állomás csapadékadatai* Megnevezés 50 év alatt 1950. 1953. 1956. 1963. 50 éves átlag egy évi maximu.n egy évi minimum évben mm mm téli félév 299 131 248 331 Békéscsaba nyári félév 163 399 399 186 összesen 560 867 341 462 530 647 517 téli félév 278 112 218 188 Túrkeve nyári félév 143 344 357 219 összesen 547 821 343 421 456 575 407 téli félév 249 131 229 183 Szeged nyári félév 202 334 272 225 összesen 565 867 348 451 465 501 408 téli félév 279 121 260 207 Székesfehérvár nyári félév 193 403 256 192 összesen 569 818 367 472 524 516 399 téli félév 585 105 258 338 Kaposvár nyári félév 346 501 365 502 összesen 721 1161 458 931 606 623 840 * = Szászhelyi Pál: A vízgazdálkodás a mezőgazdaság szolgálatában. Hidrológiai Közlöny. 1965. 45. évfolyam. 2. szám. 49-60. p. A tervezés során támaszkodhatunk — az egész évi, — a tenyészidőn belüli, vagy — a növények kritikus időszakaiban rendelkezésre álló csapadékra. Az egész évi csapadék ismeretén belül az öntözési igény szempontjából a tenyészidőn belüli csapadék mennyisége és eloszlása a fontosabb. A téli félév csapadékviszonyainak ismeretében lehet dönteni a tározó (őszi) öntözés alkalmazása felől. Ez ui. csak akkor célszerű, ha rendszeresen kevés a téli csapadék; ellenkező esetben mesterségesen okozhatunk belvizet. A kritikus időszak növényekhez, vagyis termelési irányhoz kötött. Azt az időszakot célszerű figyelembe venni, amelyben legnagyobb a vízigény; a csapadékhiány okozta terméskiesés ui. a kritikus időszakokban előforduló csapadékhiány esetén a legnagyobb. Minél magasabb színvonalú a termelés, annál inkább ezt a módszert kell követni. Talajadottságok A talajadottságok ugyancsak több oldalról befolyásolják az öntözési igényt. Bizonyos talajjellemzők (magas talajvíz, káros sókat tartalmazó talajréteg) ki is zárhatják, vagy kisebb-nagyobb mértékben korlátozhatják az öntözési lehetőségeket. 10
