Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
3. Tápoldatozás
- Az oldott tápanyagok a vízzel közvetlenül a gyökerekhez kerülnek, a P és K is azonnal felvehető a növények részére.-A kijuttatás bármikor, a növény fejlődési állapotának legjobban megfelelő időben, az éppen szükséges mennyiség és táparány adagolásával elvégezhető.- Nincs szükség gépi vagy kézi bejárásra a kijuttatáshoz a területen, így elmarad a taposási kár. Olcsó adagolási módszerek, berendezések is alkalmazhatóak, így a költségek csökkenthetők, energia takarítható meg.- A gyakori, kis koncentrációjú kijuttatás megelőzi a hirtelen, nagy mennyiségű fej trágya okozta gyökérelhalást, ezért biztonságos.- A növények igényéhez igazított folyamatos, kis adagú kijuttatás megelőzi a tápanyagok kimosódását, lekötődését.-A folyamatos és jól összeállított tápoldatozás 20-25%-kal emeli a termés mennyiségét, javítja minőségét. A külföldi szakirodalomban a tápoldatozást fertigation néven említik, ami a fertilization, trágyázás és az irrigation, öntözés szavak összevonásából keletkezett. A tápanyag-utánpótláshoz képest hazánkban is célszerű más tartalommal használni a tápoldatozást. Ide értendő a tervszerű, a növény pillanatnyi szükségletének megfelelő, levélanalízissel ellenőrzött tápanyag-utánpótlás, melynek célja adott meny- nyiségű és minőségű termés elérése. A műtrágyák összetételét figyelembe kell venni abból a szempontból is, hogy a víz oldott sótartalmával reakcióba lépve növelhetik az eltömődési folyamatok sebességét. A foszforsav vagy azok a műtrágyák, melyek oldódása során foszforsav keletkezik, a vízben oldhatatlan vas-, kalcium- és magnéziumsókat képezhetnek. A kalciumkoncentráció ne haladja meg a 6 mgeé/1 mennyiséget. A hazai talajvizek nagy mennyiségben tartalmazzák az említett elemek különböző sóit, így a műtrágyatípus megválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni, ajánlatos szakmai segítséget kérni új kombinációk használata előtt. Az oldatkoncentráció megállapítása és az adagolás során vegyük figyelembe a növények sótűrő képességét is, mely a csírázáskor a legalacsonyabb. A 21. táblázat a növények sótűrését mutatja különböző valószínűségi szintű terméscsökkenések esetén és látható a legmagasabb sókoncentráció, melyet az egyes növények még elviselnek. Az adatok felhasználhatók a kilúgzási vízszükséglet meghatározásához is. Újabb kutatások szerint a paradicsom sótűrése az öntözővíz koncentrációjával szemben magasabb, az ECWértéke terméscsökkenés nélkül elérheti a 3-at is. 3.1. Alkalmazható műtrágyák A tápoldatozásra alkalmas műtrágyák jellemzői:- teljes oldhatóság (kevesebb mint 0,02 százalék szilárd maradék),- gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc),- finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen),- magas tápelemtartalom a törzsoldatban,- ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal,- minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb mint 150 ppm a szárazanyag-tartalomra számítva). 56
