Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

3. Tápoldatozás

21. táblázat

Növények sótűrése, várható terméscsökkenése a talaj és az öntözővíz sótartalmának függvényében (mS/cm) (Ayers és Westcot, 1976)

Növény

100% teljes termés

75%-os

termés

50%-os

termés

Maximális

ECe

ECW

ECe

ECW

ECe

ECW

ECe

Alma, körte

1,7

1,0

3,3

2,2

4,8

3,2

8

Bab

1.0

0,7

2,3

1,5

3,6

2,4

7

Brokkoli

2,8

1,9

5,5

3,7

8,2

5.5

14

Cékla

4,0

2,7

6,8

4,5

9,6

6.4

15

Cirok

4,0

2,7

7,2

4,8

11,0

7,2

18

Cukorrépa

_^0

___

4

,7

11,0

7,5

15,0

10,0

24

Fejes saláta

1,3

0,9

3,2

2,1

5,2

3,4

9

Kukorica

1,7

1,1

3,8

2,5

5.9

3,9

10

Őszibarack

1,7

1,1

2,9

1,9

4,1

2,7

7

Paprika

1,5

1,0

3,3

2,2

5.1

3.4

9

Paradicsom

2,5

1,7

5,0

3,4

7,6

5,0

13

Sárgabarack

1,6

1,1

2,6

1,8

3,7

2,5

6

Sárgarépa

1,0

0,7

2,8

1,9

4,6

3,1

8

Szamóca

1,0

0,7

1,8

1,2

2,5

1,7

4

Szója

5,0

3,3

6,2

4,2

7,5

5,0

10

Tök

1,8

1,2

4,4

2,9

7,0

4,6

12

Uborka

2,5

1,7

4,4

2,9

6,3

4,2

10

Vöröshagyma

1,2

0,8

2,8

1,8

4,3

2,9

8

ECe = a telített talajpaszta-kivonat elektromos vezetőképessége ECW = az öntözővíz elektromos vezetőképessége

A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával (22. táblázat). Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor, ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető. Használjunk 20%-kal több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis változhat és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a sókiválás. Ez különösen a tápoldatszivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét.

A kloridtartalmú műtrágyák használatánál vegyük figyelembe a növények klórtűrését. Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat.

Az ammóniumtartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 pH-értékre is emelhetik, ami a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet.

A N-műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban gazdag vízben CaS04 formájában kicsapódik.

A P-műtrágyák közül a 22. táblázatban láthatók használhatók tápoldatozásra. Valamennyi P-műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb mint pH 7,5) vagy alacsony (kisebb mint pH 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas mennyiségétől függ.

57