Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
1. Az öntözés és a talaj
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei A víz a talajszelvényben nem egyenletesen helyezkedik el, rétegenként eltérő mennyiségben van jelen, melyeket a gyökérzet mélységét figyelembe véve összegeznünk kell. A mérés során jellemző pontot kell kiválasztanunk, vagy több szintben kell mérnünk. A mikroöntözésnél előny a szűk határokon belül változó nedvességtartalom, így elkerülhetők a száradási folyamatból eredő repedések és a talajoldat sótartalmának töményedése miatti hatások, melyek a mérést nehezítik. Tenzióméter A talajban elhelyezett porózus kerámiacsésze víztartalma egy idő után egyensúlyba kerül környezetének nedvességtartalmával, vízpotenciáljával. A talaj szilárd fázisának szívóereje hatására a csészéből víz szivárog a talajba. Mivel a tenzióméter belső terébe kívülről nem jut levegő, emiatt itt vákuum keletkezik, melynek mértékét manométerrel mérhetjük. Ha a talajnedvesség nő, úgy a víz beszivárog a csészébe, csökkentve a vákuumot. A csészét vízoszloppal összekötve az oszlop magasságának változása jelzi a pillanatnyi egyensúlyi állapotot. A rendszert a víznek légmentesen kell kitöltenie. A könnyebb leolvasás miatt a megjelenítéshez vákuummérő órát vagy higanyszálat használnak. Mivel a tenzióméter a pillanatnyi egyensúlyt, vízpotenciált jelzi a talajban, talajtípustól függetlenül közvetlenül leolvashatjuk a gyökerek számára hozzáférhető víz mennyiségét. Különböző talajok esetében nincs szükség kalibrációra. A tenziómétert lehelyezés előtt tartsuk vízben, míg teljesen át nem hatódott. Fúrjunk lyukat a mintavételi helyen olyan méretben (általában 1/2” a tenzióméterek átmérője), hogy pontosan illeszkedjék. Lehelyezés után buborékmentesen töltsük fel forralt, ioncserélt vízzel és jól zárjuk le. A mérési pont legyen jellemző a területre. Vigyázzunk, ne hagyjunk mélyedést a lehelyezés után, mert a csapadékvíz esetleg összefuthat, és így hamis képet kapunk a talaj víztartalmáról. Erős napsütés esetén árnyékolással védjük a felmelegedéstől. A tenziómétert víztartalmamiatt ne hagyjuk fagyveszélyes helyen. A használat közben sárossá vált kerámiatestet bő vízzel mossuk le és töltsük fel, majd a zárószelepet 10- 15 percig hagyjuk nyitva, hogy a kifelé szivárgó víz a csésze pórusait kimossa. A 30 cm-nél mélyebben gyökerező növények esetében célszerű két tenziómétert lehelyezni a gyökérzóna felső és alsó rétegébe. A felső rétegben elhelyezettről olvassuk le, hogy mikor kezdjük az öntözést, az alsón, hogy mikor fejezzük be. Amennyiben csak egy tenziómétert helyezünk el, úgy az a felszíntől mérve a gyökérmélység 3/4-nél legyen. Aleolvasottértékeketdátum-centibar diagramban rögzítve képet kaphatunk a vízellátásról a te- nyészidőszakban. A víz egyensúlyi helyzetét centibarban olvashatjuk le. A különböző értékek jelentése az alábbi: KJ Zárócsavar Mérőóra Test Kerámia csésze 3. ábra Mérőórás tenzióméter- 27 -
