Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
1. Az öntözés és a talaj
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei Az értékek változatossága a Kárpát-medence kialakulásának, létrejöttének folyamatával magyarázható. A medencét övező hegyekből a sók kioldódtak és a medencében a víz elpárolgása után besűrűsödtek, lerakodtak. A földkéreg mozgásával a lerakodott rétegek széttöredeztek, felemelkedtek, lesüllyedtek, és újabb rétegek rakódtak le. így a vizek sótartalma kis távolságon belül is nagyon különböző lehet. A szódaegyenérték száma alapján szintén nem alkalmazhatók a vizsgált vizek öntözésre. Különösen elgondolkodtatóak az adatok, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban a termelők egyre nagyobb számban létesítenek fúrt kutakat öntözés céljára. Ebbe a kategóriába sorolható a közműi hálózatok vize is, melyek szűrése általában nem elégíti ki a mikroöntözés igényeit. Jó minőségű vízre és bő hozamú kutakra folyók kavicságya mentén számíthatunk. A kutakból kiemelt vizet - ha a vas és mangán tartalma nem magas - közvetlenül tápláljuk be az öntözőrendszerbe, így elkerülhetjük a szennyeződését. Tisztított szennyvizek A tisztítás módjától és mértékétől függően változatos mennyiségű szervesanyagot és általában sok sót tartalmaznak. Az öntözésnél figyelembe kell venni az egészségügyileg káros élő szervezetek és nehézfémek jelenlétét is. Ezért zöldségfélék esetében ne használjuk fel esőszerű vízpótlásra. Jó fizikai tisztítás esetén felhasználhatók eltemetett csepegtető öntözés vízforrásának. 1.6. A VÍZFELHASZNÁLÁS ENGEDÉLYEZÉSE Az országban 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ad információt a vízkivételek, csatornák üzemeltetőjével, fúrt kút létesítésével kapcsolatban. Az igazgatóságok adatai megtalálhatóak a www.vizugy.hu honlapon. A természetes vízforrásból történő vízkivételhez létesítési és üzemeltetési engedélyt kell kérni, melyeket az igazgatóságok adnak meg. A bejegyzett kutakból felhasznált víz után vízkészlet járulékot kell fizetni. Az évente 500 m3-nél kisebb, házi vízellátásra szolgáló talajvíz kivétele esetén az önkormányzati jegyző illetékességébe tartozik a kút engedélyezése, nyilvántartásba vétele. Az elmúlt 80-as, 90-es évtizedek talajvíz viszonyait vizsgálva általában a süllyedés a jellemző. A süllyedés és az ivóvízkészletek védelme miatt az ország jelentős részén a Vízügyi Igazgatóságok nem engedélyezik fúrt kutak létesítését, vagy megszabják annak mélységét, vízhozamát. A engedélyezés során vizsgálják a már meglevő kutak elhelyezkedését, kapacitását is. Amennyiben a létrehozandó kút a már működők üzemeltetését hátrányosan befolyásolja, úgy létesítésére nem adnak engedélyt. 1.7. A talaj víztartalmának mérése A víztartalom folyamatos mérése a talaj szelvényben nehéz feladat, hiszen nemcsak az abszolút mennyiségre vagyunk kíváncsiak, hanem a felvehető, a növény terméscsökkenése nélkül hasznosítható mennyiségre. Ennek mértéke talajtípusonként és növényfajonként változik.- 26 -
