Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

1. Az öntözés és a talaj

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

a részecskék egymáshoz tapadását és leülepedését; a vas és mangán oxidálódik és csapadék formájában kiválik, melyet szűréssel eltávolíthatunk. A legtöbb növény nem érzékeny a szokásos adagú (maximum 10 ppm folyamatos alkalmazás mellett, 50 ppm'szabad Cl- egyszeri kezelés esetén) klórra. A növények érzékenysége függ a fejlődési állapottól és a talajtól is. A fiatal növények homokos talajon érzékenyebbek, mint az idősek agyagos talajon. A klór az ammóniummal reakcióba lép, ezért a nitrogén és a klór adagolását eltérő időben kell végezni. A kifejtett hatás függ a klór koncentrációjától, az oldat kémhatásától, a kezelés időtartamától és a hőmérséklettől. Az alkalmazott dózis nagyságát az adagolási módszer, a víz minősége, az élő szervezetek mennyisége határozza meg. A pontos adagolás miatt a kijuttatásra állandó térfogatú adagokkal dolgozó szivattyúkat használjunk.

Az adag számításánál az alábbiakat vegyük figyelembe:

a. a hidrogén-szulfid koncentrációt, mely közömbösítésére azonos mennyiségű klórt kell terveznünk,

b. a vas és mangán oxidációjára 0,6 ppm klórt számítsunk 1 ppm jelenlevő vasra, mangánra,

c. az algák elleni kezelésre akkora adagot alkalmazzunk, hogy a csővégeken 25 percig 1-2 ppm szabad klórt mérjünk.

A szabad klór mérésére különböző módszerek ismeretesek, melyek reagensei az eltérő koncentrációjú klór hatására más színt mutatnak. A látható színt össze kell vetni a reagensekkel mellékelt színskálával és leolvasni az értéket.

Alkalmazási módszerek:

a. folyamatos adagolás esetén a teljes öntözési szezonban, minden öntözésnél állandó koncentrációban (1-10 ppm) juttatjuk be a klórt,

b. ciklikus adagolás esetén naponta több alkalommal adagolunk 10-20 ppm dózisú klórt,

c. extra adagolás esetén az öntözési ciklusban egy alkalommal, öt percig 50-200 ppm klórt alkalmazunk.

Felhasználható anyagok:- A hypo (NaOCl) folyékony, maximum 15 % klór tartalommal. A vízben Na+ ionok keletkeznek, melyek emelik a víz kémhatását csökkentve a kezelés hatékonyságát. A Na+ ion káros lehet a növényekre és a talajban szikesedési folyamatot indíthat meg.- A klórmész (Ca(OCl)2) por alakú, vagy tablettában formázott. A víz kémhatását kismértékben emeli.

1.5. VÍZFORRÁSOK Vízfolyások

A különböző patakok, folyók az évszaktól, az áradásoktól függően sok szerves és szervetlen anyagot tartalmazhatnak. Az 6. számú táblázat adatai azt mutatják, hogy a víz kémiai minősége is változik az év folyamán. Például a Tiszántúlon a csatornákat tavasszal töltik fel a Tisza vizével, ekkor javul a víz minősége. A Nagykunsági főcsatornához közeleső felhasználók (Kenderes, Kisújszállás) esetében nincs minőségi különbség a folyóhoz képest, a távolabbi csatornákban- 23 -