Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
1. Az öntözés és a talaj
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei Talajféleség Intenzitás (mm/h) homokos talajok 13-19 vályog talajok 7-13 agyag talajok 3-7 1. táblázat A különféle fizikai talajféleségeken alkalmazható intenzitás értékei Térfogattömeg, porozitás, víztartalom A talaj térfogattömeg értéke magában foglalja a szilárd- (cps), folyékony- (cpi) és a gázfázis (cpg) tömegét. Mivel a gázfázis tömege 1 m3 talajban elhanyagolható (0,13-0,65 kg), így a számításokból rendszerint kimarad. Amennyiben a szilárd- és folyékony fázis együttes tömegét osztjuk a térfogattal, úgy a talajok nedves térfogattömegét (nedves tömődöttség, wet bulk density) kapjuk. Ha a szilárd fázis tömegét osztjuk a térfogattal, akkor a száraz térfogattömeg (Ts, tömődöttség, dry bulk density) értéket kapjuk. A számítások során a szilárd fázis sűrűségét 2650 kg/m3, a folyékony fázisét 1 000 kg/m3-nek vesszük. Amennyiben nincs jelző a térfogattömeg szó előtt, úgy minden esetben a száraz értékről van szó. A talaj sűrűségét (p) a szilárd fázis tömegéből számíthatjuk. Az ásványi anyagok átlagos sűrűségét 2 700 kg/m3- nek, a szerves anyagokét 1 400 kg/m3-nek kalkulálhatjuk. A talajban található arányuk miatt a talaj sűrűségét a gyakorlati számításokban 2 650 kg/m3-nek vehetjük. A pórustér nagysága, a porozitás a talaj sűrűségének és térfogattömegének ismeretében számítható. A Ts/p aránya kifejezi, hogy mennyi a szilárd alkotórészek összes térfogata. Ha ezt az értéket levonjuk az összes térfogatból, a pórusok arányát, 100-zal szorozva a pórustérfogat vagy hézagtérfogat (P) %-ot kapjuk meg. P%= -£z^~ x 100 P A pórustérfogat nagyban befolyásolja a talaj vízvezető- és tárolóképességét. A pontosabb értékeléshez azonban tudni kell a pórusok nagyság szerinti eloszlását, a differenciált porozitást. Megnevezés Átmérő (pm) nagy pórusok > 100 közepes pórusok 30-100 kis pórusok < 30 A felosztás ugyan mesterséges, de a különböző frakciók funkciója a következő lehet. A nagy pórusok vezetik a vizet árasztás esetén (2 fázisú talaj), de nem tartják vissza azt, a jó levegőzöttséget, a nagy vízvezetőképességet biztosítják. Arányuk homokos, homokos-vályog talajokon magasabb. A nagy mennyiségben adott öntözővizet ezek a talajok gyorsan a mélyebb rétegekbe vezetik, ezért gyakrabban, kisebb vízadaggal öntözzünk. A közepes pórusok szintén részt vesznek a víz vezetésében (3 fázisú talaj), a különböző potenciálkiegyenlítési folyamatokban és már a víz tározásában is. A kis méretű pórusok tárolják a gyökerek által felvehető vizet a talajban. Arányuk agyagos talajban magasabb, itt nagyobb a tárolható vízmennyiség, ezért ritkábban kell öntözni.- 11 -
