Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
1. Az öntözés és a talaj
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei A talaj víztartalmának mérésére a gyakorlatban ismert térfogatú mintavevővel, leggyakrabban a Vér-féle 100 cm3 térfogatú hengerrel, 3 ismétléses mintát vesznek a talaj különböző rétegeiből. A mintákat azonnal légmentesen lezárják, majd tömegüket lemérik. A kiszáradás után újból mérlegelik a hengereket. A két mérési eredmény alapján számítható a nedvességtartalom tömeg (súly) %-ban (0t), mely azt fejezi ki, hogy 100 g talaj hány g vizet tartalmaz. nedvességtartalom (g) 0( =--------;--------------------x 100 s záraz talaj (g) A térfogattömeg (Ts) számításához a mért száraz talaj tömegét osztjuk a térfogattal. A nedvességtartalom térfogat %-ban (©) történő kifejezésére szorozzuk össze a súly %-os nedvességtartalmat a térfogattömeggel. A 0 % azt fejezi ki, hogy 100 cm3 talaj hány ml vizet tartalmaz. ©=0t x Ts A talajban tárolt víz mennyiségét mm-ben is kifejezhetjük, mely azt mutatja, hogy a talaj egy adott rétegében levő nedvesség hány mm természetes csapadékkal egyenlő. Ennek számításához a 0-ban megadott nedvességet vehetjük alapul, mivel 1 térfogat % nedvesség= 1 mm vízborítás 10 cm vastag rétegre vonatkoztatva. Vastagabb rétegek vízkészletének számításához a 10 cm-es rétegek nedvességét összeadjuk. A mm-re átszámított nedvességtartalomból egyszerűen kapjuk a talajrétegek vízkészletét wVúű-ban mivel: 1 mm vízborítás = 1 liter víz 1 m2-en; azaz 1 mm = 10 000 liter víz 1 ha-on, mely egyenlő 10 m3-rel. Példa: a Vér-féle hengerben található talaj tömege szárítás előtt 172 g. Szárítás után 132 g-t mérünk. 172-132= 40 g víz volt a talajban. 0t= (40/132)xl00= 30,3 % nedvesség van a talajban. A Vér-féle henger térfogata 100 cm3, így a térfogattömeg (Ts)= 132 g/100 cm - 1,32 g/cm3. A térfogatos nedvességtartalom (0)= 30,3 x 1,32= 40 %. 20 cm vastag talaj réteg nedvességtartalma vízborításban kifejezve= 40 x 2= 80 mm víz. Tehát 1 ha 20 cm vastag talajréteg 800 m3 vizet tartalmaz. Vízformák a talajban A talajban a kötési energiáktól függően többféle vízformát különíthetünk el. A különböző feltételek között a talajban visszamaradó víz mennyiségét nevezzük vízkapacitásnak. A szántóföldi, vagy szabadföldi vízkapacitás (VKSZ, field capacity) az a vízmennyiség, amelyet a természetes állapotú talaj a felszínére került vízmennyiségből elraktározni, a gravitációs erő ellenében visszatartani képes. A szívóerő megegyezéses laboratóriumi mérési értéke 0,3 bar. Meghatározásához süllyesszünk a vizsgálandó talajba egy 50 x 50 cm nagyságú fémkeretet és töltsük fel 100 mm vízzel. A víz beszivárgását követően a párolgás megakadályozására fedjük le a talajt műanyag fóliával. Homokon 1-2, agyagtalajon 3-5 nap után vehetünk mintát a beázási mélységig a szántóföldi vízkapacitás mérésére.- 12 -
