Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

6. A lefolyás vizsgálata

Hidrológiailag analógnak /hasonlónak/ tekinthetők az azonos természe ti földrajzi területek.

A hasonlóság vizsgálatához megfelelő támpontot adnak a lefolyási térképek. A két terület /a vizsgált és analóg/ lefolyás viszonyainak kapcsolatához először egy korrekciós tényezőt kell számitani. A korrekciót a csapadékmagasság szerint végzik az alábbiak szerint

h^ = a nem tanulmányozott terület átlagos csapadéka /mm/ hg = a mintavizgyüjtő terület átlagos csapadéka /mm/ p = a mintavizgyüjtő terület párolgása /mm/

A k ismeretében a terület átlagos lefolyása

q = k . q /mm v. 1/sec/ m

= a mintavizgyüjtő átlagos lefolyása /mm v. 1/sec/

6.3» A maximális lefolyás számitása tapasztalati összefüggésekkel.

Magyarországi viszonyokra a 3 %-os előfordulási valószinüségü árvizi lefolyás számítását Csermák az alábbi összefüggéssel javasolja:

Q3 % = B yfT /m3/ sec/

\ ; a 3 % előfordulási valószinüségü árvizhozam /tn3/sec/

a vizgyüjtő terület nagysága /km2/

az 1 km2-re jutó árvizi lefolyás értéke /lásd. Üzemi vízrendezés és talajjavitás I. kötet/

Az összefüggés 5o-loo - 2ooo-3poo km2 kiterjedésű vízgyűjtőkre alkalmazható.

A 3 %-os valószinüségü érték segédletekkel számítható bármely való- szinüségi értékre. /Üzemi vízrendezés és talajjavitás I. kötet/

ahol % = F

B =