Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
1 — 44. ábra. A szintvonalkitűzés eszközei a) kézi szintező vagy jelzőtárcsa (irányvonal-kitűző), b) lejtőhajlásmérö (traktorra szerelt) eketalpréteg, illetve a tömődött barázdafenék következtében. Az eke bizonyos esetekben csipkés szélű mélyművelő tárcsával helyettesíthető. A 16-25 cm mélységben dolgozó munkagép további előnye, hogy javul a talaj vízbefogadó képessége, nem tömöríti a talajt a művelés mélységében, és az ekénél nagyobb területteljesítményre képes. Sekély feltalajú, erodált területeken, ahol a mélyítő forgatásos művelés csökkenti a talaj termékenységét, indokolt a különböző mélységű lazítók használata. A szántáshelyettesítő forgatás nélküli alapművelés talajvédelmi célokat is leginkább kielégítő eszköze a nehéz kultivátor. A 20 —25 cm mélységben dolgozó — az ekénél jobb lazító, porhanyító hatású — kultivátor segítségével áttörhető a nagy gépek taposásából, az azonos mélységű szántásból eredő tömődött, vízzáró réteg, s a talaj vízgazdálkodása így lényegesen javítható. Használatához a talaj alacsony nedvességi értéke (a szántóföldi vízkapacitás 40-45%-a) szükséges. A nehéz kultivátor munkáját vizsgálva (a MÉM Műszaki Intézet * közlése) megállapítható, hogy 20%-os lejtésnél — a rétegvonalak mentén járatva — a talaj felszínén és a művelés mélységében talajvédelmi szempontból egyenetlen felületet képez. Tavaszi vetésű kapásnövények alá a forgatás nélküli alapműveléshez a középmély lazítók alkalmasak. A 25 — 50 cm-es művelési mélységű lazítással jelentős mértékben javítható a talaj levegő- és vízgazdálkodása. Különösen nagy lejtésen, továbbá olyan lejtős területeken használható, ahol a nagy agyagtartalmú altalaj a művelési mélységgel áttörhető, s ezzel a talaj vízvezető képessége 50 —60%-kal is megnövekszik, erózióérzékenysége csökken. A vízbefogadó és vízáteresztő képesség lényeges és tartós javulását ered92
