Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

ményezi a mélylazítás. 2—4 évenként, periodikusan végezve, a melioráló talajművelés egyik alapelemének is tekinthető. E művelet iránya is megegyezik a többi talajművelési munkafolyamatokéval. A művelet tartamhatását különböző tényezők (mélység, csapadékmennyiség stb.) befolyásolják. A talajművelés rendszerében a mélylazítás évében sekélyebb szántás vagy tárcsázás, a következő években a termesztett növények igényéhez igazodóan változó mélységű lazításos művelés, vagy lazítás—szántás évenkénti váltása alkalmazható.

Felszíni elmunkálásra olyan eszközöket kell használni, melyekkel — a talajfelszín hullámosításával — a talajvédő művelés hatékonysága tovább fokozható. A különböző kombinált (tárcsás, illetve egyéb kombinációjú) nehéz kul- tivátorok és az ásóboronák szántáselmunkálásra is alkalmasak. A tarlóhántás munkáját a tárcsák helyett a nehéz kultivátorok, esetleg az ásóboronák jobb talajvédő minőségben végzik el. A tarló védőhatását figyelembe véve esetenként célszerű a tarlóhántás műveletének elhagyása is.

A rendelkezésre álló gépekkel fennáll a túlművelés veszélye. A talajfelszín elporosítása, szerkezetének romlása rossz vízgazdálkodási helyzetet teremtve, az erózió növekedéséhez vezethet. A talajvédő —melioráló művelés mai helyes irányzata a minimális műveletszámra, a talajfelszín lehető legkisebb mértékű lazítására való törekvést jelenti.

Az USA talajvédő gazdálkodásában a következő módszereket alkalmazzák.

Talaj bolygatás nélküli termesztés (no till) lényege, hogy a talajt a vetést megelőzően nem művelik. Keskeny vetőágyba vagy résbe vetnek, amelyet a vetőgép vagy egy barázdahúzó alakít ki. Gyomirtásra elsősorban herbicideket használnak.

A módszer előnyei:

— az erózió jelentős mértékben csökken, a vizsgálatok szerint mintegy 50%-kal a hagyományos művelési módszerekkel összehasonlítva,

— gyakorlatilag valamennyi növényi maradvány a talaj felszínén marad,

— a növényi maradvány csökkenti a lefolyást, jelentős mennyiségű hasznosítható nedvességet tart vissza,

— csökken a ráfordítás költsége, mert nem szükségesek olyan munkagépek, mint eke, tárcsa, kultivátor,

— csökken a munkaráfordítás, mintegy 50%-kal,

— csökken az üzemanyag felhasználás 27 — 37 1/ha értékkel, csökken a gépek tömörítő hatása,

— a szervesanyag képződés fokozódik,

— a növényi maradványok csökkentik az evaporációt, visszatartják a hóréteget, így növelik a talaj nedvességtartalmát.

A módszer hátrányai:

— alkalmazása szakértelmet kíván,

— a legjobb hatás érdekében a műtrágyákat injektálni kell, különösen az illékony nitrogén esetében,

— a gyomirtás eredményessége elsődlegesen a herbicidektől függ,

— a talaj tavaszi felmelegedése lassúbb, mint a hagyományos talajművelés esetében.

Talajtakarásos művelés (mulch till). A vetés előtt a talajműveléssel bolygatják a talajfelszínt. A talaj művelésre ekét, kultivátort, tárcsát stb. használnak.

93