Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai
12—17% -os kategóriába tartozó területeket közepes lejtésűeknek nevezzük. E területeken a talaj kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságai miatt a csapadék nem képes a talajba szivárogni, így a lefolyás jelentős. A terep meredeksége miatt a viszonylag nagy tömegű lefolyó víznek jelentős az energiatartalma, így ebben a kategóriában a felületi (réteg-) erózió mellett már a barázdás erózió is megjelenik, sőt helytelen talajhasználat esetén vízmosások kialakulása is előfordulhat. 17—25% -os kategóriába tartozó erősen lejtős területeken a lepelszerű vízmosás mellett már megjelennek a koncentrált vízmozgások, a mozgó víz energiatartalma igen jelentős, ezért a felületi (réteg-) erózió mellett már gyakrabban alakul ki mélységi erózió és ennek legfejlettebb formája, a vízmosás. 25% -nál nagyobb esésű meredek lejtőkön a legnagyobb a talajpusztulás mértéke, melynek hatására kis ellenállású talajon a talajképző kőzet a felszínre kerül. A lejtőhajlás ismerete a talajveszteség számításánál és a talajvédelmi beavatkozások tervezésénél egyaránt lényeges. Ezért szükséges lehet a lejtőhajlás térképi ábrázolása, amely különböző módon történhet. A legáltalánosabb a szintvonalas ábrázolás (1—16. ábra), amely alapja lehet az egyéb ábrázolási módoknak, azonban a lejtőhajlást közvetlenül nem mutatja. A lejtőkategória-térkép a szintvonalas térkép alapján készülhet, amelyen az ábrázolás az előzőekben bemutatott lejtőkategóriák (1—17. ábra) vagy lejtőfokozatok (1 — 18. ábra) szerint történhet. Az izoesésvonalas ábrázolásnál (1 — 19. ábra) az azonos lejtőkategóriába eső területeket izo- metrikus vonalakkal határoljuk. Az esés befolyásolja a lefolyó víz sebességét, így kinetikai energiáját. A relief- (domborzati) energia-térképen az egységnyi hosszra eső magasságkülönbséget ábrázoljuk. Magyarország reliefenergia-térképét mutatjuk be az I — 20. ábrán. A lejtő hossza a lefolyó víz tömegét és sebességét befolyásolja. A lejtő hosszával arányosan nő a lefolyó vízlepel rétegvastagsága és ezzel a tömege. A lejtőn mozgó víz a lejtőhajlástól függően gyorsul, így nemcsak a víz 1—16. ábra. Szintvonalas térképi ábrázolás 25
