Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
1—29. táblázat. A megengedhető talajveszteség értékei A talaj és talajpusztulás jellemzése Tálajveszteség t/ha-év Mély termőrétegű lösztalajok, a tápanyagveszteség nem jelentős, környezetkárosítás nincs 12 Közepesen mély termőréteg, a talajveszteség a víztartó képességet és a beszivárgás! sebességet csökkenti 9 Sekély termőrétegü agyagtalajok, a talajveszteség a víztartó képességet és a beszivárgás! sebességet csökkenti 7 Megjegyzés: a feltüntetett irányszámokat a különböző közleményekben szereplő leggyakoribb értékek alapján adtuk meg. 2.3.5. A teraszozás A terasz olyan lépcsős műterep, amellyel lényegesen csökkentjük a terep esését, és a csökkentett hajlásszögű teraszlapon megteremtjük a gépi művelés lehetőségét. A teraszokkal szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását, és így lényegesen csökkentjük a talajpusztulást. A teraszokat szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben meredek terepnél erdőtelepítés céljából is létesülhetnek teraszok. A lejtős területek ^potenciális termőhelyi adottságainak (például jobb hőháztartás) kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helyben tartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk. Különösen a történelmi borvidékeken a sík vidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel. 2.3.5.I. A teraszok típusai Gyümölcsös, illetve szőlőültetvények céljára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint: — eséscsökkentő, — víztartó, — vízvezető teraszok lehetnek. Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) nulla, keresztirányú esésük nullánál nagyobb. A víztartó teraszoknak hosszirányú esésük nincs, keresztirányú esésük nulla vagy ellenesésűek. A vízvezető teraszok hosszirányban esésben kerülnek kialakításra, kereszt- irányban ellenesésűek. 141
